Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)
Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai
adom, hogy Ilonka leányomat egy éven belül Mikszáth Kálmánhoz adom feleségül.” ■ A székhely idetelepedésének kettős hatását emelhetjük ki. Egyrészt a megyei intézmények új épületei által folyamatosan városiasodon külső képe, másrészt a megye itteni működése a város társadalmára is nagy befolyással volt. A megyegyűlésekre idelátogató nemesség, a részben itt lakó és a városi társadalom részét képező megyei hivatalnokréteg, különösen a 19- század közepétől a város meghatározó sajátosságává kezdett válni. Balassagyarmat, megyeszékhelyi rangja révén, a politizáló nemesség második otthonává lett. Az „ősalkotmányi párt” és a „szabadelműek” összecsapásai a megyegyűléseket sokszor országos érdekű politikai fórummá tették, tagjai kapcsolatba kerültek a városi polgársággal. Olyan jelentős személyiségek töltötték be akkoriban a vezető tiszteket, mint például Gyurcsányi Gábor, a magyar nyelv nógrádi bajnoka, akit 1831-ben Kazinczy Ferenc is „ meglátogatott. Útinaplójában így említette föl a jeles férfiút: „Balassagyarmaton vágyánk látni a megye országszerte tisztelt alispánját.” A fiatalon elhunyt Sréter János (J" 1842) alispán műveltsége és képzettsége — Nagy Iván szerint — „a jogi és a politikai tudományokban alapos és teljes volt, kiterjedt a művészetekre és nyelvekre is, tudott gitározni, zongorázni, a magyar, latin és német nyelven kívül kitűnőleg franciául, olaszul, sőt spanyolul és angolul is folyvást beszélni, és Sheridan, Byron, Shakespeare, Mirabeau, Cervantes, Tasso, Goldoni s többek munkáiból sokat fordított”. A hozzá hasonló személyiségeknek köszönhető, hogy a városban fontos művelődési, oktatási, egészségügyi egyesületek, intézmények alakultak. Az 1838-ban alapított balassagyarmati kaszinó a megyei és a városi értelmiség, a politizáló nemesség taA A „Nógrádi Cassino“ nyugtatványa 1841-ből. A Sréter János alispán 1842-es jelentése „Nógrád megye beligaz- gatási állapotáról”. T Balassagyarmat főutcája a 19. század közepén. ► A képen látható régi nemzeti iskolát 1834- ben Entz Mátyás helybeli kőművesmester építette, az ácsmunkákat Hlaunitska Márton végezte. Az 1880-as években itt tanított Luby Sándor (1855—1905), a kor ismert költője. Az új nemzeti iskola felépítése után az épületet 1911 -ben lebontották. Helyére a Nemzeti Szállodát emelték. A Batthyány Kázmér gróf (1807-1854), a Honi Védegylet elnör * ke. Barabás Miklós festménye 1847 58
