Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)
Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai
T Gróf Balassa Pál magas országos és megyei tisztségeket töltött be, a porosz háborúktól kezdve Mária Terézia kedvelt hívének számított. Ezt részben azzal érdemelte ki, hogy az 1744- évi nemesi felkelés egyik fő szervezője, a Gömör megyei felkelők parancsnoka volt. Másrészt buzgó katolikusként is erősen támogatta vallását a protestánsokkal szemben. XIV Benedek pápa őt a római grófi rangra emelte. 1744-től haláláig Gömör vármegye főispánja és helytartósági tanácsos, valamint királyi főpo- hámokmester volt. Belső titkos tanácsosként halt meg 1770- ben. A /1 katolikus templomban őrzött Szent Felicián-ereklyék adomány levele. Kiadta Révay Antal milói címzetes püspök 1759-ben. TA 18. századi római katolikus plébániaiak a 20. század első éveiben, az emelet-ráépítés előtt. ► A Rákóczi úti balassagyarmati Szentháromság templom napjainkban. tását eszközölte ki Mária Teréziától. Az itt megtelepülő iparosok részére pedig 1757-ben új utcával bővítette Balassagyarmatot. Igen kedvező hatással volt a város fejlődésére az is, hogy a Balassák egyik telkén a nemesi vármegye - „az adózó nép terheinek megkönnyítésére” — 1753-ban egy állandó kaszárnyát építtetett fel. Balassa fejlesztési elgondolásai közé tartozott az is, hogy Gyarmatnak legyen egy gyógyszerésze. Ezt az 1761-ben kiállított díszes oklevelében így fogalmazta meg: „Emlékezetül adjuk mindenkinek, akiket illet, hogy mi Balassa-Gyar- mat nevű mezővárosunkat azért, hogy lakosainak számát mindenféle művesekkel, s kereskedőkkel és iparosokkal növeljük, középületek és magánházak építésével akarjuk bővíteni”, ezért az idetelepülő Stampek Antal „apothecarius”-nak kérésére megengedi, hogy a város bármely részén kiválasztott telken neki minden tekintetben megfelelő házat építsen, ami majd örököseire is átszármazik. ■ Ám a fejlődés új feszültségeket is teremtett, elsősorban az őslakos úrbéres, illetve a kereskedelmi, kézművesipari fejlődést hozó új telepesek, a cenzualisták között. Cenzualista - a szó fogalommá vált Balassagyarmat feudális kori történetében, sőt, ügyük megoldása elhúzódott egészen a 19- század végéig. Bár konfliktusuk az úrbéres lakossággal elsősorban gazdasági színezetű volt, olykor etnikai-felekezeti jelleget is öltött. A helyzetet leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatunk, hogy az őslakos, földesúri kötelezettségekkel terhelt, azoktól szabadulni nem tudó földműves, és a később beköltöző iparos, kereskedő, értelmiségi lakosság érdekkülönbségét láthatjuk e két réteg vitáiban. Míg az őslakos úrbéres lakosságot a mezőgazdasági termelés jellemezte, amely földesúri szolgáltatásokkal tartozott az uradalmaknak, addig a 30
