Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)
Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai
mellett az ifjúság jó része egy nyugatról beszivárgó, alternatív kultúra felé fordult. Új kulturális javak — mindenekelőtt a rockzene —, és addig tabunak számító viselkedési formák — pl. a hosszú haj- és a farmerviselet — pukkasztották a város tisztes szocialista polgárait. A fiatalok jelentős része kikerült a hivatalos kultúrpolitika hatása alól. ■ Mindemellett a hetvenes évek a kultúra hagyományos területein is pezsgést hoztak a város életében. A zenei élet intézményesüléA Madách-ünnepség 1983-ban a városházán. ^ Helytörténeti előadás a hetvenes években a Palóc Múzeum baráti körében. T A helytörténeti gyűjtemény régi kiállításának egy részlete. A Táncverseny a Sportcsarnokban (1980). ^ A sikeres zenei koncertek egyike: Pogarasi Béla gitárjátéka (1987). ►A hetvenes évek elején Valló Emil, a „magyarországi keresztrejtvény-szerkesztők doyenje” alapította meg a rejtvényfejtők klubját, melynek tagjai országos sikereket értek el. A fiatal tagok egyike volt a Füles című rejtvényújság munkatársa, Gyócsy Géza, aki később több televíziós kvízjáték győzteseként vált ismertté. ► A város kulturális életének két ismert alakja a hetvenes években: középen Kmetty Kálmán tanácselnök-helyettes, bal oldalán Farkas András festőművésszel. ► Művész és modellje: Lengyel Péter grafikus és modellje az 1970-es években. sét még a hatvanas években alapozták meg. 1959- 1963 között működött már a Zeneoktatók Munka- közössége a művelődési központban, majd 1963 és I960 között megnyílt a salgótarjáni zeneiskola kihelyezett tagozata a Deák Ferenc utcában. 1966-ban Réti Zoltán igazgatósága alatt jött létre a Rózsavölgyi Márk nevét felvevő zeneiskola, mely később jelenlegi helyére, az Óváros térre költözött. Az iskola jelentős pedagógiai és előadói sikereket felmutató tanárai ma is meghatározói városunk zenei életének. ■ Az ötvenes—hatvanas években Farkas András, Réti Zoltán, Tornay Endre András - azóta országszerte ismertté vált — neve fémjelezte a képzőművészetet Balassagyarmaton. A hetvenes években hozzájuk csatlakozott a hányatott sorsú, de kifejező erejű, nagy festőművész, Jánossy Ferenc, és a szobrász Szederkényi Attila, aki újraélesztette a képzőművészeti szabadiskolát. Ekkor indult pályáján Lengyel Péter grafi209