Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

mellett az ifjúság jó része egy nyugatról beszivárgó, alternatív kultúra felé fordult. Új kulturális javak — mindenekelőtt a rockzene —, és addig tabunak számí­tó viselkedési formák — pl. a hosszú haj- és a farmer­viselet — pukkasztották a város tisztes szocialista pol­gárait. A fiatalok jelentős része kikerült a hivatalos kultúrpolitika hatása alól. ■ Mindemellett a hetvenes évek a kultúra hagyományos területein is pezsgést hoztak a város életében. A zenei élet intézményesülé­A Madách-ünnepség 1983-ban a városházán. ^ Helytörté­neti előadás a hetvenes években a Palóc Múzeum baráti köré­ben. T A helytörténeti gyűjtemény régi kiállítá­sának egy részlete. A Táncverseny a Sportcsar­nokban (1980). ^ A si­keres zenei koncertek egyi­ke: Pogarasi Béla gitár­játéka (1987). ►A het­venes évek elején Valló Emil, a „magyarországi keresztrejtvény-szerkesz­tők doyenje” alapította meg a rejtvényfejtők klubját, melynek tagjai országos sikereket értek el. A fiatal tagok egyike volt a Füles című rejtvényújság munkatársa, Gyócsy Géza, aki később több televíziós kvízjáték győzteseként vált ismertté. ► A város kulturális életének két ismert alakja a hetvenes évek­ben: középen Kmetty Kálmán tanácselnök-helyettes, bal olda­lán Farkas András festőművésszel. ► Művész és modellje: Lengyel Péter grafikus és modellje az 1970-es években. sét még a hatvanas években alapozták meg. 1959- 1963 között működött már a Zeneoktatók Munka- közössége a művelődési központban, majd 1963 és I960 között megnyílt a salgótarjáni zeneiskola kihe­lyezett tagozata a Deák Ferenc utcában. 1966-ban Réti Zoltán igazgatósága alatt jött létre a Rózsavölgyi Márk nevét felvevő zeneiskola, mely ké­sőbb jelenlegi helyére, az Óváros térre költö­zött. Az iskola jelen­tős pedagógiai és elő­adói sikereket felmu­tató tanárai ma is meghatározói váro­sunk zenei életének. ■ Az ötvenes—hatva­nas években Farkas András, Réti Zoltán, Tornay Endre András - azóta országszerte ismertté vált — neve fémjelezte a képző­művészetet Balassa­gyarmaton. A hetve­nes években hozzájuk csatlakozott a hánya­tott sorsú, de kifejező erejű, nagy festőmű­vész, Jánossy Ferenc, és a szobrász Szeder­kényi Attila, aki újra­élesztette a képzőmű­vészeti szabadiskolát. Ekkor indult pályáján Lengyel Péter grafi­209

Next

/
Oldalképek
Tartalom