Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

kollégium, a nyolcvanas években befejeződött a kórház rekonstrukciója, szülészeti—nőgyógyászati osztály épült. A lakásépítkezések tovább folytatódtak; csökkent a „telepi” és nőtt a magánerőből felépült házak száma. Mindenki számára elérhetővé vált a vezetékes ivóvíz és gyarapodott a csatornahálózat. A nyolcvanas évek má­sodik felének két látványos eredménye a vármegyeháza felújítása — az épületet katonai kollégiumnak használ­ták 1987-től — és a Mikszáth Kálmán Művelődési Köz­pontnak, a Balassagyarmati Városi Könyvtárnak és a Szántó Kovács János Gimnáziumnak helyet adó épület­együttes felépítése. ■ „A volt kis tisztviselő város jelleg mindörökre a múlté. Helyébe egy új ipari centrum alapjait raktuk le, amelyet a következő öt esztendőben felépítünk. Ezzel városunk a megye második ipari köz­pontja lesz” — így összegezte az addigi törekvések ered­ményét még 1971-ben, a tervidőszak lezárásakor a vá­rosi tanács elnöke. Lombos és közvetlen munkatársai pontosan látták, hogy a szocialista Magyarországon hátrányt jelent a „tisztviselői múlt” terhe. Ugyanakkor maguk is hittek abban, hogy Balassagyarmatnak új, szocialista önképet, öntudatot és külső megjelenést kell adniuk. Az egykori „reakciós fészek” szocialista jelkép- rendszert kapott. A 16-os honvédek emlékművét száműzték a Palóc liget budija mellé, és a helyébe egy „monumentális” szovjet emlékművet emeltek a Hősök

Next

/
Oldalképek
Tartalom