Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)
Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai
tőségeket felismerő és azokat megragadó korabeli városvezetés, mindenekelőtt a legfelsőbb párt- és állami apparátus köreiben kapcsolatokkal rendelkező Lombos (Lőwy) Márton tanácselnök „kijárásai” révén Balassagyarmat sikeresen tört ki abból a leépítésre ítélt közegből, politikai—kulturális elszigeteltségből és gazdasági mellőzöttségből, melyet az előző két évtized hozott a város számára. 1965-ben, gyarmati látogatásán Kádár János kilátásba helyezte a város fejlesztésének központi támogatását. A tervekben egy 25.000 lakosú, iparosodott középváros létrehozása szerepelt. Kiépült a nyugati ipartelep a kábelgyárral, nyomdával, fémipari vállalattal, az Ipoly Bútorgyárral. Korszerűsítették a vágóhidat, a Kőbányai Porcelángyár leányvállalata új épületekkel bővült, elkezdte a termelést a Budapesti Finomkötöttárugyár új üzeme. 1971-re megduplázódott az iparban foglalkoztatottak száma, sokan költöztek a városba. I960 és 1980 között hatezer fővel gyarapodott lakossága, és meghaladta a 18 és fél ezret. 1973-ban Ipolyszöget és Patvarcot is hozzácsatolták. ■ A megnőtt lakásigényeket a város szélén emelt lakótelepekkel próbálták kielégíteni (Lenin, Kun Béla, Április 4., Nógrádi Sándor lakótelepek). Az új épületek, a „modern szögletes stílus, acél, üveg, beton létesítményei” jelentősen megváltoztatták a városképet, de szerencsére nem váltak annak meghatározóivá. A hatvanas évek végén sor került az Ipoly szabályozására, víztorony, vízvezetékhálózat, szennyvíztisztító épült. Két általános iskola, OTfJ Nemzeti Bank és az Állami Biztosító székháza készült el. ■ A hetvenes évek közepétől „begyűrűző” válság hatásai fokozatosan jelentkeztek. Az ötéves tervek értékelésénél továbbra is szokásos a „legsikeresebb” jelző, de a város vezetői éves beszámolóikban egyre gyakrabban hivatkoztak forráshiányra, halasztottak el beruházásokat. A romló feltételek ellenére is megépült a városi sportcsarnok, a leány- és a fiú201
