Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

A német, majd a szovjet megszállók sem kímélték a várost: felélték az élelmiszer-tartalékokat, az állatokat elhajtották; mozdonyok és kocsik nélkül maradt a felrobbant vasútállomás. 2779 lakóházból 196 dőlt romba, 588 ember maradt fedél nélkül. A megrongálódott kórházi épületekben csak négy orvos folytatta a gyógyítást. Nyugatra távozott a városi és megyei hivatalnokok többsége. A Palóc Múzeum gyűjteménye, részben a múzeumigazgató gondatlanságából, helyrehozhatatlan károkat szenvedett. Jelentős pusztulás érte a megye „kincstárát”, a levéltárat. A vármegyeházát lefoglaló szovjetek az iratok egy részét az utcára dobálták. De minden anyagi gond, veszteség mellett a legfájdalmasabb: az elveszett életek hiánya, az árvák és özvegyek, a gyermeküket sirató anyák és apák bánata. S hányán pusztultak el, akik után nem maradt közeli rokon sem, aki sírni tudott volna értük

A Orosz lovas König Klotild asszony udvarán 1944-ben. A Ú tirányító szovjet katona Balassagyarmaton. A táblán Budapest, Ipolyszög, Losonc és Őrhalom neve olvasható cirill betűkkel. A Szovjet katona emlékjele a városi levéltár falán 1945 elejéről. ► A szovjetek által kilőtt „Királytigris" a Pozsonyi utca sarkán 1944-ben.