Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

és átszervezés után az olasz fronton érte a háború vége. A vesztes háborút követő demarkációs vonalak kijelölése után a 16. gyalogezred egyetlen, Magyarország területén maradt helyőrsége Balassagyarmat maradt, ahol a laktanyában az ezredet csupán egy

zömében tartalékosokból álló tiszti különítmény képviselte, akik Vizy Zsigmond százados vezetésével részt vettek 1919- január 29-én a város cseh megszállás alóli felszabadításáért indított harcokban. ■ Márciusban az újjászervezett 16. gyalogezred betagozódott a Vörös Hadseregbe és eredményesen vett részt a nyári felvidéki hadjáratban, majd a tanácskormány bukása után az ezred felbomlott. A laktanyában csupán néhány tiszt maradt. ■ A trianoni béke következtében Balassagyarmatból határszéli város lett. A békediktátum számtalan korlátozása súlyosan érintette az újjászervezett magyar fegyveres erőt, amely 1922 januárjában ismét a Magyar Királyi Honvédség nevet vette fel. 1920 őszén Balassagyarmaton állították fel a 6. kerékpáros zászlóaljat, amelyet 1930-ban az aradi vértanú Leiningen-Westerburg Károlyról neveztek el. A rejtett haderőfejlesztés során 1935-ben a kerékpáros zászlóaljat Budapestre vezényelték. A balassagyarmati laktanya új lakói az I. Mária Terézia gyalogezred egyik zászlóaljának katonái lettek, akiket rejtési okokból „határőrnek” neveztek. 1938-ban