Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)
Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai
Kevés olyan boldog éve volt a 20. századi magyarságnak, mint az 1938-as. November 2-án Balassagyarmaton is várták a friss híreket. „Szerdán este 9 órakor az egész város idegfeszülten várta a rádiójelentéseket, a magyarlakta területek visszaadásáról szóló bécsi döntést ...A társadalom minden rétege kitódult az utcára, egymásnak gratuláltak s önként gyülekeztek a nemzeti színű zászlók alatt a városháza előtt, ahol az impozáns tömeg élére állott maga a város polgármestere neográdi Horváth Sándor. Őt követte a tűzoltóság fáklyákkal, a vitézek, tűzharcosok, a leventék fúvószenekara, az ifúság és a nép.” Zúgtak a harangok, Balassagyarmat népe a templomokba vonult hálaadásra. Ez után hazafias dalok éneklése mellett a Nagyhídhoz voHftTARSZÉLI UT!I GAZOLVA NY шивший LfflSUt RÉSZÉRE, Magyar-csehszlovák rázoayiat nultak, „ahol elénekelték a magyar Hiszekegyet az Ipoly túlsó oldalán lakó balassagyarmatiaknak...” - Másnap zenés ébresztőre keltek városunk lakói. Ezen a napon lépte át magyar honvéd első alkalommal a határt Balassagyarmatnál. Délelőtt a városi és megyei előkelőségek, katonai főparancsnokok vezetésévelfelvonuló tömeg szemtanúja lehetett annak, amikor „László József parlamentair főhadnagy elkészült a hivatalos átvétellel, majd egy cseh alezredes jött át kíséretével a kiürített cseh vámházból, melynek árbocára a magyar vámtisztek már reggel feltűzték a magyar lobogót ...A harangok 11 órakor tnegkon- dultak, beérkezett a zenés ébresztőről a honvédzenekar, mely eljátszotta a magyar Hiszekegyet... majd elkövetkezett a vesékig ható pillanat. A kürtszó Imához fújt. Mindenki szívből jövő Imát röpített az Úristenhez, a szemek könnybelábadtak ...A túlsó parton most már megjelenhettek a felszabadult rab magyarok is. Egetverő éljenzés, virágeső, zászlólengetés a nyalka huszároknak, gyalogosoknak és tüzéreknek. ” Ki gondolt volna akkor a háborúra, a Donra, 1944-re... kebb lett az elhelyezésükre bérelt épület- csoport, amely a mai Dózsa György utcával szemben állt, és az utcai részei jelenleg is láthatók. 1881- ben felmerült az az igény, hogy a gyalogosok a kor követelményeinek megfelelő színvonalú laktanyát kapjanak. A kezdeményezés élére a város állt. Azért, hogy továbbra is csábító maradjon Balassagyarmat a honvédségnek, saját költségén a Kis-Tabán — ma Kossuth Lajos — utca ekkor még a város külterületére eső részén egy korszerű laktanya építése kezdődött. Az épület, amelybe 1884 őszén költöztek be a honvédek, Balassagyarmat város tulajdonát képezte, és azt a honvédség csak bérelte. 1890-ben a gyalogság csapatteste is az ezred lett, amely törzsből és három zászlóaljból állt. Az átszervezés után Balassagyarmatra a besztercebányai 16. honvéd gyalogezred második zászlóalja került. 1894-ben Balassagyarmaton és körzetében rendezték meg a kiképzési évet lezáró hagyományos őszi hadgyakorlatot. A gyakorlat idején a város közelében több tízezer katona állomásozott. A had174
