Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)
Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai
1 < A Munkás Énekkar 1919-ben, a múzeum épülete előtt. < Vöröskatonák 1919 nyarán Balassagyarmat határában. A városi direktórium tagjai a Kommün alatt. T A gimnázium egészségügyi százada 1919 áprilisában. ► Megyei előkelőségek menete 1935-ben, dr. Kovács Sándor dunánin- neni evangélikus püspök beiktatási ünnepségén. ^ Bellusi Baross József főszolgabíróból lett 1923-ban a megye alispánja. Jelentős szerepe volt Balassagyarmat rendezett tanácsú várossá szervezésében. 1939-ben Soldos Bélát váltotta a főis- páni székben. ^ Pályi Pál is hivatali karriert futott be. 1923-ban lett főjegyző, majd rá két évre a megye főispánjává nevezték ki. 1930-ban ment nyugdíjba. 4 Sztranyavszky Sándor 1882-ben született Balassagyarmaton. Fiatalon, 1912-ben lett országgyűlési képviselő a Munkapárt jelöltjeként. 1922-ben a távozó Huszár Aladárt váltotta a főispáni székben, 1926- 1931 között belügyi államtitkárként szolgált. Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt lett a Nemzeti Egység Pártja, majd a képviselőház elnöke, az Imrédy-kormányban földművelésügyi miniszter. Kortársai „Cáf-nak nevezték a város politikai életében és fejlődésében jelentős szerepet játszó politikust. T nalban indított sikeres offenzíváig, ami messzire űzte a város alól az ellenséget. A katonai sikerek azonban fájdalmas áldozatokat is követeltek: Apátújfalunál esett el Stefanovics Sándor, a frissen érettségit tett balassis diák, akinek emlékét ma is kegyelettel őrzi volt iskolája. ■ A trianoni békekötés után határvárossá vált Balassagyarmatnak a kedvezőtlen politikai-gazdasági viszonyok között kellett megőriznie közigazgatási, kulturális és piaci pozícióit. Az Ipoly folyón túli területekkel elvesztek szőlőskertjei, gyümölcsösei, termékeny szántói, de a városi határ ötödének elvesztésénél sokkal katasztrofá- lisabban érintette gazdaságát, kereskedőit és iparosait az északi területek elvesztése, ami csak a piaci vonzás- körzetet tekintve 47 települést jelentett. A város és falvak közötti termékcsere, munkamegosztás, munkahelyek kerültek veszélybe. A csábi fára
