Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

zenei életének újjászervezésében és ismételt felvirá­goztatásában, számos más személy mellett, Réti Zoltán 1949 és 1979 közötti karnagyi tevékenysé­gét, újabban pedig Ember Csaba zeneigazgatói mű­ködését kell kiemelnünk. ■ Állandó színháza soha, de színházi élete egész évben volt a városnak. Már az 1800-as évek elejéről vannak adataink arra, hogy nyaranta megtelepedett itt egy—két országot járó társulat. Előadásaikat a nyári színkörben, vagy ha az éppen leégett, valamelyik vendéglő kertjében tar­tották — hetente többször, minden alkalommal mást játszottak, műfajilag széles skálán. Az „évad” elmúltával pedig a helyi műkedvelők álltak a desz­kákon, vagy ha már túl nagy volt a hideg a Nemze­ti Iskola katedráján. „Nem nagy terjedel­mű faszín volt a gyarmati színkör, támlás padokkal, amelyek között középen és két oldalt lehetett járni. Páholy, karzat persze nem volt. A álló közönség az ülőktől kétfelől támasztotta a deszkafalat. Petróle­A A Balassagyarmati Katolikus Legényegylet tagjainak népszínmű-előadása a 19-és a 20. század fordulóján. Közé­pen Hottovinszky Károly plébános ül. T Népszínmű előadói a 20. század elején. A Balassagyarmati postások az 1903- ban felépült Rákóczi fejedelem úti új postaépület udvarán. ► Városi tűzoltók, valamikor az 1910-es évek táján. ► A tűzoltók mentési gyakorlata az 1930-as években. jejjfiB el fäCä Január & 17-én farsangi vásárral egybekötött báljára áe Аур* #ттЛЬ& A<ÁkAii**h »»•ti«« hírlápban nyugtásandó foinifi- -/ütéssel as uj egyleti otthon javára és vegyen résit a sok látványosságot és gyo- nyörüaáget Ígéré bálon, aiseiyre No. Címet én K. Családját tisitelettel »eghivja * Balassa-asálló emeleti termeiben este 8 órakor. ai ELMÖK3ÍB 160

Next

/
Oldalképek
Tartalom