Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

resztek” — hangzott a mondás száz évvel ezelőtt, mert még ekkor is sokan emlékeztek Imády Károlyra, aki 1840—1883-ig állt a plébánia élén. Az utódok közül az egyik legnevesebb Jeszenszky Kálmán apostoli protonotárius, prelátus, főesperes, kanonok, címzetes apát, a Madách Társaság elnöke, aki 1905-1931-ig szolgált Balassagyarmaton. Nevéhez fűződik a vallásos egyesületek (Katolikus Kör, Emericana, Férfiak Mária Kongregációja, Katolikus Legényegylet és a Credo, az Egyházközségi Cserkészcsapat, a Szent Erzsébet Nőegylet és a Női Mária Kongregáció, KLOSZ, a Rózsafüzér Társulat, a Mária- leányok és a Zita-leány- kör) felvirágoztatása, az új Nemzeti Iskola és a főutcai emeletes plébánia épülete. Vele egy időben került vissza szülővárosába Blázsik Károly, a Balassi Bálint Gimnázium hittanára, a Mária-kongregá- ció, majd 1923-ban az első cserkészcsapat megala^ Balassagyarmat város és a katolikus egyházközség vezetői 1913-ban fogadják Csernoch János hercegprímást. ^ Kereszt a főtemplom előtt.A Úrnapi oltár az 1980-as évek elején. T Úrnapi körmenet az 1980-as években.

kítója. Jeszenszky távozása után, 1941-ben bekövetkezett haláláig báró Kray Pál látta el a plébáno- si teendőket. Utóda, Lippay Lajos pápai pro- tonótárius, esztergomi főszékesegyházi kanonok 1925-ben már káplánként is tevékenykedett Gyarmaton. Jelentős írói munkásságot hagyott hátra: részt vett a Katolikus Lexikon szócikkeinek megírásában, szerkesztette a Magyar Sión című lapot, számos útirajza jelent meg. A második világháború után ő volt a helyi Nemzeti Bizottság elnöke.