Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

ide, az álljon meg egy kicsit, hunyja be a szemét és hall­gatózzon, mert bizony érdekes történeteket mesélnek ezek a beszélő kövek. Azt is elmesélik, hogy miért keres­nénk hiába a Műnk család leghíresebb tagjának a nevét, akinek a sorsa egy szörnyű nyári napon teljesedett be vá­rosától távol. Ha az Ady Endre utcán visz utunk, a gim­názium felé a sarkon van az a tornyos épület, amit Magos-Műnk úr épített családjának. A homlokzaton még most is ott díszeleg mesterségének címere. És a töb­bi név, a borkereskedő, a városatya, a kocsmáros, ügyvé­dek és orvosok nevei! Egy emlékkönyvben bejegyzések Izraelből, Kolumbiából, Kanadából. Gyönyörű fényké­peket lehet itt készíteni egy késő nyári délutánon. A fel­robbant zsinagóga romjai közül mentette ki Simon Ist­ván utásztiszt a Ferenc József 1894-es látogatását, az uralkodó szavait megörökítő márványtáblát: „Népeim irányában a valláskülönbség nem képez válaszfalat szí­vemben. Királyi kegyelmemre és oltalmamra tehát Önök is mindenkor számíthatnak”. A A templompad megváltását igazoló „belépti-jegy” 1928-ból. A Gansel Lenke és Wemer Gyula esküvője 1923-ban. * A hitközség utolsó saktere, Braun Tóbiás. ^ Az ortodox hitköz­ség pecsétnyomata (1944-ig volt használatban). w Zsidó fér­fiak a nagytemplom bejáratánál, előtérben Deutsch Dávid fő­rabbi. A kép az 1930-as években készült. T Megemlékezés a zsidó mártírokról a balassagyarmati izraelita temetőben (1980-as évek). T Boros Mór, a zsidó elemi iskola igazgató­ja, első világháborús kitüntetéseivel, 1931-ben. ► Fent az ép zsinagóga. Középen a németek által 1944 végén felrobbantott zsinagóga romjai. T Lent az elbontott zsi­nagóga üres telke az 1950-es évek vége fe­lé. Itt épült fel a je­lenlegi városi piac.

Next

/
Oldalképek
Tartalom