Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)
Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai
A balas sagyarmati vár régészeti módszerekkel történő kutatása csak a kezdeteknél tart. Bodnár Katalin 1987- ben tárt fel a Bástya utca 8. alatt középkoriként datálható leleteket. E rom mai ismereteink szerint a mezővárost kerítő külső védelmi öv egyik bástyája volt. A városi ön- kormányzat segítségével 1996-ban foly tatott tervásatás tisztázta az egykori , vár tényleges helyét. Az eddigi kutatás eredményeként elmondhatjuk, hogy a balassagyarmati vár a mai Vár utca területén épült ki. Legkorábbi része — feltehetően — a nyugati szárnyán álló torony, mely a 13. század második felében vagy a 14. században épült, középpilléres, három vagy négy belső szintre tagolt, eredetileg is fallal kerített kis várudvarral rendelkező lakótorony. Természetes védelmi pozícióját a közvetlenül mellette folyó Ipoly és egy feltételezett, az objektumot délről megkerülő mellékág vagy csatorna adta. A Felvidéken igen ritka síkvidéki vízi várnak épült, mely a keletre elhelyezkedő révet (mai határátkelő) és a tőle délre lévő falut (Óváros tér területe) ellenőrizte, védte. A vár vagy várkastély kiépülése megfelel az általános várfejlődési tendenciáknak. A 15. század végére az eredeti építmény már több épületrésszel bővült. A Balassák később korszerűsítették és szerkezetileg is átalakították a lakótornyot, és gazdag reneszánsz díszítéssel látták el. Az eddig előkerült kőfaragvá- nyok nívós építőpáholy jelenlétét bizonyítják. A tagozati elemek a korai és klasszikus reneszánsz motívumkincset használják. Az építkezés a Mátyás- és Jagelló-kori főúri építkezések sorába helyezhető. Az itt előkerült reneszánsz kőanyag pillanatnyilag Nógrád megye legnagyobb ilyen stílusú lelet együttese, s felveti a reneszánsz főúri építkezések néhány megvála- szoltnak hitt kérdésének újragondolását. r : V'' Щ i 14 UvW)’'-