Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

majd melléje ült és érdekes beszédet folytatott vele, mert látszott, hogy milyen jól mulatnak. Dessewfy odaintett engem és bemutatott. Mikor legjobban belemerültünk a beszélgetésbe, bejött egy öreg parasztkocsis és azt mondta: — Fiatal uram! Itt vagyok a kocsival, tessék hazajönni, mert otthon a szülei várják. Erre a fiatalember fölkelt és rövid búcsúzkodás után, nagy sajnálatunkra eltávozott. Soha még hozzá hasonló zseniális embert nem láttam. Hogy hívják ezt a csodaembert? — Mikszáth Kálmánnak.” Az 1869-ben játszódó történetet a későbbi feleség, Mauks Ilonka érdekes visszaemlékezései őrizték meg a számunkra. Westergom György vasúti vendéglője, Balla József vendéglője a Rákóczi úton, nagyligeti mulatója a város legszebb kirándulóhelyén (500 vendég befogadására alkalmas nyári helyiséggel, tenisz- és tekepályával), Nemzeti Szálloda a főutcán 25 szobával, 200 fős étteremmel, Sümegh Kaszinó Szálloda a Scitovszky utcán 22 szobával 300 fős étteremmel, Radosztics szállója és vendéglője a pályaudvar melett 10 szobával 150 fős étteremmel, 300 fős kerthelyiséggel, Веке Adolf vendéglője, dr. Komlós Újvilág vendéglője a Rákóczi

és Nagytábor utcák sarkán, a Frisch-vendéglő és Glück Ödön vendéglője a főutcán — és ezek csak a legnépszerűbb gyarmati vendéglők az 1930-as években! ■ A városi szórakozás talán legnagyobb eseménye minden évben a megyebál volt, kötelező frakk és a hosszú estélyi viselettel. Aki ezt nem engedhette meg magának, az legfeljebb a nagyterem erkélyéről nézelődhetett. Vagy elment az iparosbálra, ahol a helybéli iparosok és kiskereskedők próbálták lányaikat férjhez adni. A hajadonok má-