Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

volt. A legtöbb lehetőség természetesen a férfiak számára volt adott. Nincs új a Nap alatt: a vadász- társaság vadászatai a kikapcsolódás mellett az üzleti, hivatali kapcsolatok kiépítésének, ápolásának voltak a színterei. Ennél is nagyobb dolgok dőlhettek el az úri kaszinóban. Itt ugyanis a fő időtöltés az újságolvasással összekötve a társadalmi és politikai események, hírek megbeszélése volt. A hajnalig tartó kártyacsaták mellett szelídebb mulatság volt a biliárd. A kávéházak, vendéglők száma a 19. század végén - jeleként a város fejlődésének - nőtt meg hirtelen. Sokszínű vendégkörükhöz éppúgy tartoztak iparosok, hivatalnokok, mint kereskedők. A vármegye székhelyén 10—15 vendéglő és 5—6 nagyobb szálloda működött. 1904-ben nyitotta meg Tóth István a Rák Szállót, a Szerb utca bejáratánál volt a Zichy, a mai városháza helyén pedig a Magyar Király. A Balassa nem csak konyhájáról, de egy törzsvendégéről is méltán híres volt:

„Mindjárt Dessewfy Elek most is valami tréfára készül, mert felkel és egy kerek asztalnál magányosan vacsorázó fiatalembernek bemutatta magát,

A Cservényük György gyógyszerész híres baráti társasága a balassagyarmati szőlőkben. T Fáy Sándor balassagyarmati ügyvéd és családja. A Selmeczy Sándor cukrász (középen) és baráti társasága. T Baráti társaság a századfordulón. A kép bal szélén Jeszenszky Kálmán plébános ül.