Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

A Az Aningerek ősei között iparosokat, kereskedőket találunk. Mesterségükre utal pecsétjük is, mely egy 1847-es iratot hitelesített. ► Aninget László és családja 1934-ben, házuk udvarán. T Az Aninger- villa külső és belső képe egykor és ma.

a gazdaságot. Tagja volt az Ellenzéki Körnek és megválasztották a legjelentősebb balassagyarmati pénzintézet, a Takarékpénztár igazgatójának. Gazdagodásának nem csak családja volt az egyedüli haszonélvezője: nagy összeget adományozott a Mária Valéria Közkórház felépítésére és a Nemzeti Iskola új épületére. Közben 1904-re elkészült a családi villa is,

de az évet váratlan tragédia árnyékolta be: tífuszban meghalt hitvese. A lányokat a kassai Orsolyáknál taníttatta. Mind a hárman tanítónők lettek, ahogy ez ekkoriban szokás volt. Az első világháború azonban sok mindent megváltoztatott. A Károlyi-párt helyi vezetőjeként Aninger László a Nemzeti Tanács tagja lett. Jött a Tanácsköztársaság, és a cseh intervenció idején, mint a város egyik leggazdagabb polgárát, 1919 áprilisában túszként a gyarmati börtönbe zárták. A háború elsodorta a nagy vagyont, a biztos befektetések és a részvények elvesztették értéküket. Volt takarékpénztári igazgatóként csupán havi 30 korona nyugdíjban részesült. De ott voltak még a földek! Parcellázott és eladott a Süvítő-telepen, ahol a vasutas családok építkeztek. így maradt továbbra is virilis jogon képviselő, a pénzügyi és gazdasági, az óvodai felügyelő-bizottság tagja. 85 évesen halt meg 1939-ben. Halála után a Süvítőn nyitott utcát Aninger utcának nevezték el, és az is maradt egészen 1967-ig.