Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

ti polgárok mindig elégedetlenek...

„Mint lapunk múlt számában is jeleztük, Salgó Gábor balassagyarmati kereskedő egy új Benz-automobilt szerzett be s az a közönség rendelkezésére áll. Tájékoztatásul közöljük, hogy a Benz kocsi használati díja 50 kilométernyi útnál kilométerenként 1 korona, a Reugeot automobiloknál 50 kilométerig 80 fillér. Háromnapi kirándulás a Tátrába a Benz kocsin 4 személyre 500 korona, a Beugeot kocsin 5 személyre 500 korona. Salgó tervbe vette továbbá, hogy Balassagyarmat valamint Budapest, Sósár fürdő, Rárósmulyad, Szécsény, Ipolyság, Szirák között meghatározott napokon automobil járatokat fog indítani.” Nem sajtóhiba a Peugeot két furcsa alakja, csak hát nem szégyen a botlás egy ilyen fiatal, szinte még ismeretlen márkánál. ■ A vonatok eleinte késtek — Losonchoz és Salgótarjánhoz képest néhány évet. Pedig már Széchenyi István is a városon keresztül kívánta vezetni a Budapest-Zólyom vasúti fővonalat. Ennek ellenére az OMÁV

(osztrák—francia tulajdonban lévő magánvasút) csak 1884-ben kapott engedélyt a Párkány és Ipolyság közötti vasútvonal kiépítésére. Ehhez keleti irányba kapcsolódva adták át a vasúti forgalomnak 1891. augusztus 15-én az Ipolyság—Balassagyarmat vasútvonalat. Ez azonban nem valósította meg Balassagyarmat fő célját, a fővárossal való közvetlen vasúti összeköttetést. A Nógrádmegyei HÉV nevű társaság 1895 közepén kezdte el az Aszód—Balassagyarmat—Losonc vonal építését. A forgalom Aszód és Balassagyarmat között 1896. szeptember 13-án indult meg. A Balassagyarmat—Losonc vonalszakaszt csak december 1-jén nyitották meg. Az új közlekedési eszköz átalakította a gyarmatiak életét is: „... egész Pestig lehet menni vasúton — írja egyik levelében Nagy Iván özvegye 1900-ban —, akár Nánának, akár a Keleti pályaudvarhoz Aszód állomásnak. Gyarmat kezdi magát nagy várossá kinőni, mert mostmár mindenfelé vasúton lehet járni.” De epésen mindjárt hozzá is teszi: „Csak a lakossága nem akar mívelőd- ni. Azt tartják, hogy reá érünk arra még. Hacsak a Gimnasium létre jön, akkor nagyobb lendületet vesz.” ■

A fuvaroztatók hamar rájöttek, hogy a Losonc környékéről feladott küldemények Budapest kikerülésével gyorsabban jutnak el az Ipoly völgyében futó vasútvonalon Bécs felé. A csomópont jelen-