Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)
Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai
a környékről. A gyalogosok közt ritkák a menyecskék és hajado- nok. Ezek felkéredz- kednek a szekerekre. Hja, a tetszetős ábrá- zat nagy segítség útközben. Az öreg asszonyok rendszerint nehéz kosarak alatt gör- nyedeznek, amelyekből csirkék piros—tarajos feje, libák sárga csőre kandikál ki. Némelyik borjut, malacot hajt. Búsan ballagnak a szegény marhácskák, mintha éreznék, hogy vagy látják, vagy se ezt az utat visszafelé. A kátyus helyeken érzékenyen huruttyolnak a kerekek, a kocsisok pedig szidják a vármegyét az útja miatt. Ez az elevenség sehol sem ér véget, ameddig csak be lehet látni. Éles szem még messze a gyarmati szőlők alatt is megfigyelheti a vásári pezsgést, igaz, hogy kicsinyítve. Egy szürke szalag az egész s azon valami mozgó bogarak vagy rögök.” — így kezdődött a sokadalom, a vásár, amiből volt országos és heti, külön fa- és gabonapiac, állatvásár. Vásáros hely, vásárváros, régi kiváltság, forgalom, zaj, vidámság, mutatványosok és csizmadiák, mézeskalács és szűrszabó, céhek és * Az 1920-as évek ele- jén készült képek balassagyarmati fényképészek műterméből. A Lovas fogat a főutcán az 191 О-es években. T Anya és kánya az 1930- as években Balassagyarmaton. T Az Ipoly-part a múlt század elején. A folyó egykor a mainál lényegesen fontosabb szerepet játszott a város életében. Az itteni halászatnak ma már csak írásos nyomát lelhetjük fel, áradásaira azonban még a mai lakosok is emlékeznek. A A régi Balassagyarmat házait mára jórészt lebontották vagy átépítették. Napjainkban a képen látható házak sem találhatók már a Szontagh Pál és az Arany János utcákban. w Balassagyarmat látképe a 19-20. század fordulóján. Előtérben a városi polgárok szőlőinek és présházainak egy része. A korabeli képeslapon látható vízfelület az Ipoly árterülete volt. A képen olvasható megjelölések közül az Ipoly medrének meghatározása téves, mert az még ekkor közvetlenül a város alatt folyt. A felvétel a folyó túlsó partjáról, az ún. Márton-hegyről készült a századfordulón. Az árterületen áthúzódó töltés a „Rabok útja” elnevezést kapta, mert azon vitték mezőgazdasági munkára a börtönben raboskodó elítélteket.
