Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

vezetői a kilencvenes évek elején arról panaszkodtak, hogy a szőlővész a lakosok harmadát taszította nyomorúságba. Ahonnét a század elején még a pozsonyi diétára is jutott bor, ahol az 1850-es években még 5—6000 vödörrel szüreteltek, ott 1891-ben már csak 50 hl termett. Szomorú látványt nyújtottak a gazos Csíkmányi-szőlők, a Görög-hegy, a legjobb minőséget adó Márton-hegy, a még nem régen „élénk hegycsoportról a zajtalan, elhagyott, itt ott düledező pincék, s mind jobban- jobban elhanyagolt borházak”. Abban a városban, ahol Gyürky Antal Borászati és Kertészeti Füzetek címmel indított folyóiratot, az újságok most borpótló kivonatokat hirdettek. Ipari méreteket öltött a borhamisítás, ami még Luby Sándort, a költőt is keserű dalra fakasztotta: „Hej, de jött a gonosz szőlő féreg. / A pinczékből kifogyott a ‘lélek’. / Korcsmárosok most már vígan élnek, / Pedig bort csak - az Ipolyból mérnek.” ■ A lélek és a test bajaira nem csak a kocsmárosok árultak orvosságot. Már említettük, hogy az első gyógyszerész, Stampek Antal 1761 után költözött a városba. Az első név szerint ismert patikát, a „Szent Lélek”-et Vischetzky Antal nyitotta 1804-ben az evangélikus templom mellett — nagy harcban a konkurenciával, Hainrich György patikáriussal. Az 1810-es gyógyszertárvizsgálati jegyzőkönyv szerint az Olmützben tanult Rosenwald József volt a segédje. „Maga az officina kellő tágasságú, világos és

száraz helyiség, rendben van tartva, de nem található meg abban minden olyan gyógyszer amelynek pedig meg kellene lennie. A gyógyfüveket, virágokat és gyökérféléket Pestről Preuz Antal János gyógynövénykereskedőtől szokta vásárolni. Volt itt növényhatározó is, de az régisége miatt teljesen elavult. A gyógyszereket maga állítja össze. Az alapanyagokat Pichler Jánosnál Pesten szerzi be...” A megnőtt forgalom és népesség miatt a város 1819-ben egy második patika nyitását engedélyezte Heller Józsefnek. Ez lett a Magyar Korona, mely nemrégen a plébánia épületéből eredeti helyére került vissza. Sok vitát váltott ki a harmadik gyógyszertár megnyitása. Mivel a patikák tulajdoA A Balassagyarmati Könyvnyomdát 1885-ben alapították. A megye legnagyobb ilyen vállalatát 1908-ban Hollósy Géza vette meg, aki így a Nógrádi Hírlap tulajdonosa is lett. Hamarosan megszerezte a vármegye hivatalos szállítójának címét is, vállalata tíz főt foglalkoztatott. A Hollósy Nyomda 1942-ben a református egyház tulajdonába került. A felső kép a századfordulón készült, az alsó 1944-ben. ► A Nemzeti Szálloda egyik vendégszobája, étterme és az épület külső képe a főutcáról nézve. Ma orvosi rendelők vannak az épületben.

110