Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

sok, fésűsök, csizmadiák jórészt morvák, az úri sza­bók részben csehek vagy németek, az uradalmi ser- főzők bérlői németek, a kisebb serfőzők csehek vagy zsidók, a pálinkafőzők, üvegesek zsidók, a mészárosok pedig magyarok voltak. Lassan elfogy­tak, elköltöztek a görög—szerb kereskedők, akik a 19. század elején Ba­lassagyarmat leggazda­gabb és legvagyono­sabb polgárai voltak. Az ő helyüket a zsidók vették át. Az országos viszonylatban is ki­emelkedően magas arányuk — ami az ötvenes évek­re a lakosság negyven százalékát is elérte — azt bi­zonyítja, hogy Balassagyarmat nagy piaci vonzás- körzetével gazdagodó, fejlődő város volt. ■ A puszta számok mögött sokszínű helyi társadalmat találunk. Az iparosok többsége segéd nélkül, önál­lóan dolgozott és főleg a vásárokon árulta termé­keit. A gazdagabbak viszont 5-10 segéddel dol­goztattak, és napjaikat nagyobbrészt a kávéházban töltötték. Jó részüknek nem a műhely nyújtotta az egyedüli megélhetési forrást: a filoxéra előtt sokan műveltek szőlőt, építettek borospincét az Ipoly túloldalán. Legelők ésíszántőföfdek voltak birto­kukban, és az istállók is csak lassan tűntek el a hátsóudvarokból. A mezőgazdaság termékeinek feldol­gozásával foglalkozott az itt élő mesterek többsége: molnárok, pé­kek, mészárosok, tímárok, posztó­készítők, szűrszabók. A Nógrádi Hírlap írta: „Vendéglők, kávéhá­zak dolgában nem volt akkor még nagy válogatás. Összesen két jó vendéglője volt az 1870-es években a városnak és talán két kávéháza is. A vendéglők a Balassa és Zichy vendéglők vol­tak, előbbiben Mezei Ignác, utóbbiban Teller Ig­nác volt a vendéglős. Mezei főztje messze híres volt, ő szolgáltatta az akkori bankettek ételeit is. Mezei vendéglője mellett ló kereskedéssel is foglal­kozott, s ebben oly járatosnak hitte magát, hogy midőn a pápa a 70-es évek elején a csalhatatlansá­gi dogmát kinyilvánította, lókupeci bölcsességgel azt hirdette, hogy jöjjön hozzá a pápa lovat vásá­rolni, s ha azután is azt mondja, hogy csalhatatlan, úgy elhiszi, de addig nem. Kávéháza szintén kettő volt ekkor Gyarmatnal^jíz akkori Kaszinó

Next

/
Oldalképek
Tartalom