Hausel Sándor: Nógrád vármegye II. József-kori közigazgatási iratanyagának regesztái 1786-1790 - Nagy Iván Könyvek 18. (Balassagyarmat, 2014)

Az egyes kútfőkhöz igen eltérő mennyiségű ügy tartozik, amint ezt a táblázatból is láthatjuk. A római szám jelöli a kútfőt, az arab szám a hozzátartozó ügyek számát. Az iktatott iratanyag nyelvezete igen válto­zatos: az országos hivatalok németül, a megyei hivatalnokok latinul és németül, a köznép magyarul és szlovákul intézte ügyeit. Ha e fondunkat összevetjük más megyék hasonló fondjával, akkor azt kell mondanunk, hogy a szerencsésebb megyék közé sorolhat­juk Nógrádot. Vannak megyék, ahol csak töredékek maradtak meg: Fejér, Zemplén. A germanika irattal rendelkező megyéknél általában 6-10 ifm között ingadozik az iratanyag. Legtöbb Szabolcsban (12 ifm), Biharban (14 ifm) és Pest megyében maradt fenn (16,6 ifm). A fennmaradt iratanyag összetétele is változatos: van, ahol csak ira­tok vannak, van, ahol az iratok mellett az ügyviteli jegyzőkönyvek és ülésjegyzőkönyvek is megmaradtak. Van még egy érdekes elté­rés: úgy látszik, nem azonos volt a kútfő rendszer használata, hiszen Nógrádban 66 kútfőt használtak, Vas megyében 12-t, Pest megyében viszont 41-et. 2. Nógrád vármegye II. József korában Bis numerat centum loca sexaginta novenis Plus dives Regio gnavis habitata colonis, Adde quoque innumeros claro de sangvine natos.2 Nógrád megye területe 1780-ban 4128 km2 volt, amelyen 149.000 em­ber élt. A megye hadiadója 79216 Ft, a megyei adó 34125 Ft volt. A 10 mezőváros és a 255 falu 4 járásba (kékkői, losonci, füleki, szécsényi) volt beosztva. (Kis eltéréssel ennyi települést ad meg a megyei tanfel­ügyelő mottóban idézett verses megyeleírása is.) A megye összesített népszámlálási adatai szerint 19586 ház, 26563 család, 147035 fő volt található a megyében. A férfiak száma 74669, a nőké 72301 fő volt. A férfiak között volt 159 pap, 3154 nemes, 718 polgár, 9813 paraszt, 8411 polgár és paraszt örököse, 18015 zsellér, 160 szabadságolt ka­2 Веке Múlton: Topographia inclytorum comitatuum Nagy-Hontensis et Neogradiensis. Budae, 1791.

Next

/
Oldalképek
Tartalom