Hausel Sándor: Nógrád vármegye II. József-kori közigazgatási iratanyagának regesztái 1786-1790 - Nagy Iván Könyvek 18. (Balassagyarmat, 2014)

az évben már csökkent a hivatal ügyforgalma. Nem valószínű, hogy 1790-ben is elkezdték volna a naplót vezetni, mert január közepén megszűnt az iktatás, amint az iktatott iratok alapján megállapítható. Ebben az évben a legmagasabb iktatószám a 184-es.

A IV. 5. fond („germanika”) feldolgozása során egyrészt az 1786-1788 közötti ügyviteli naplókat vettük alapul (8664 iktatás), másrészt pedig az 1789-90 közötti évek ügykörökbe rendezett iratait (2485), mivel a naplók hiányoznak. Ez utóbbi két évnek iktatószámrendje utólagosan rekonstruált. Ehhez számítandók még a különkezelt úrbéri ügyek iratai (1575), amelyeknek naplója szintén hiányzik. Az adatbázis ösz- szességében tehát 12.724 ügy kivonatos ismertetését tartalmazza. Egy iktatószám alatt található bejegyzéshez tartozó adatokból megtudhatjuk, hogy mi volt az ügy tárgya, milyen intézkedés történt az üggyel kapcsolatban. Ha az ügyhöz tartozik irat, akkor a bejegyzés tartalmazza annak ügykörszámát és azon belül az ügy egyedi számát, az iratok nyelvét, írásmódját (kézírás vagy nyomtatott) és a rajta lévő pecsétet (papírfelzetes vagy viasz). A naplók nyelve német, az egyes oldalak hat rovatból állnak: folyószám, a beérkezés dátuma, az irat beterjesztője és tárgya, a meghozott határozat vagy intézkedés, a kiadmányozás napja, a fasciculusszám (már amennyiben keletkezett irat).

A naplókba bevezetett ügyeknek három alapvető csoportját különböztethetjük meg: 1. A felsőbb és az azonos szintű hivatali szervek (Helytartótanács, Hétszemélyes Tábla, Fellebbviteli Tábla, vármegyék, szabad királyi városok) utasításai, rendeletéi, megkeresései, átiratai. Az egyes fasciculusok eltérő mennyiségben tartalmaznak ilyen jellegű iratanyagot: sok található ezekből pl. a VI., azaz szökevényekkel kapcsolatos kútfőben. 2. Megyei illetékességű ügyek, amelyekkel kapcsolatosan irat keletkezett. Ezeknél az ügyeknél a Tagebuch tulajdonképpen regesztaként értelmezhető, mert a több-kevesebb iratot tartalmazó ügyek lényegéről ad tájékoztatást. 3. Megyei vonatkozású, de szóban elintézett vagy el nem intézett ügyek, amelyekkel kapcsolatban irat nem keletkezett. Az intézkedés módját és a meghozott döntést csak a Tagebuch tartalmazza, de sokszor semmiféle bejegyzés nincs. 1786- ban a 3. pontban leírt ügytípus teszi ki a beiktatott ügyek felét. A naplók jelentőségét tehát az adja meg, hogy a megmaradt iratanyag ügyein kívül olyanokról is tudósít bennünket, amik csak ott lelhetők fel.

4