Hausel Sándor: Nógrád vármegye II. József-kori közigazgatási iratanyagának regesztái 1786-1790 - Nagy Iván Könyvek 18. (Balassagyarmat, 2014)
ból kialakított gombolyító lett több évre a megye „selyemtenyésztési központja”. Az általa képviselt gondolat újszerűsége, meg talán a személyisége miatt sok konfliktusa volt a megye földesuraival, a falusi bírókkal és a megye lakosaival. Példaként részlet a bujákiaknak az alispánhoz írt panaszleveléből: „Tegnapi napon az Tilalmasok mellé rendeltetett csőszünk selyem inspector Bodiczki Dániel úr libáját az rétben agyon ütötte, melyért a bíránkat megpofozta, és azt mondta, ha a csőszünk eleibe akadott volna, keresztül lőtte volna. A ludai pedig egész nyáron legtöbbet rétjeinkben laktak, mi nem tugyuk mit tévők legyünk őkegyeimével, a forspontot levele hordozásával éppen nem győzzük, nagyobb bajunk vagyon őkegyeimével, hogysem egy hadi kapitány úr lakná helységünket. Az földesurunk ő hercegségének tisztjei még ekkoráig bíránkat meg nem pofozta, mint őkegyelme, könyörgünk azért lábainál nagyságodnak, ne terheltessék az dolgot megorvosolni, hogy őkegyelme végett valami szerencsétlenségbe ne essünk.” Boditzky közel negyven évig, 1824-ben bekövetkezett haláláig viselte e hivatalt.25 Megye pékje, rabok pékje Az e feladatot ellátó balassagyarmati pék Hummer György évi fizetése 10 forint volt, emellett kapott 25 öl tűzifát. Feladata a kenyérsütés volt a megye börtönében őrzött rabok számára. A pékmester többször kérte mind a fizetése, mind a tűzifa mennyiség emelését.26 Kéményseprő Fizetése évi 30 forint volt. Joseph Saroni 1774 óta látott el mint sze- gődményes kéményseprő megyei feladatokat, amelyek elsősorban a szügyi megyeháza, illetve a Balassagyarmaton, Érsekvadkerten és Nagyorosziban lévő megyei házak tűzmentesítéséből álltak. 1787-ben kérte a fizetés felemelését, de a főispán nem járult hozzá.27 25 Hausel Sándor: A selyemhernyó tenyésztés története Nógrád megyében 1765-1945. In: NMMÉ 1984. 24-27. p. A bujákiak levele XI/315. 26 XXII/88 és XIII/86 27 XXII/27
