Rácz Jenő: „Koplyan alias Bakofalva”. Okleveles és régészeti adatok az egykori Koplány történetéhez - Nagy Iván Könyvek 17. (Balassagyarmat, 2009)
„KOPLYAN ALIAS BAKOFALVA" Okleveles és terepbejárási adatok a Csesztvéhez és Szügyhöz tartozó egykori Koplány történetéhez (írta: Rácz Jenő)
hullámvonalköteggel díszített (pá.: 19 cm), melynek egyik leggyakrabban idézett formai analógiája Veresegyház-Ivacson került elő, már biztosan 10-11. századi leletkömyezetben (Mes- terházy 1983. 149. 16/3. kép), illetve Kompol- ton, ott dísztelen változatban.161 3.) szintúgy lágy „S" profilú, töredezett vékony peremélű tálka, (pá.: 12-13 cm) (22/5. kép) ötös hullámvonalköteggel díszítve. A kérdés tisztázásához támpontot nyújthat az a tény, hogy a későavar „edénysorozat" anyagának legalább 40 %-a, a belső peremdíszes kis- fazekak öt töredéke, ill. a biztosan többsoros hullám és egyenes vonalköteggel kombinált dísszel162 készített vastagabb falú fazekak csoportja, ill. a kérdéses három tál is, reduktív163 égetéssel készültek, soványításuk homokkal vagy sóderos homokkal történt,164 felhíva a figyelmet valószínű összetartozásukra a technológia okán. Ezek alapján feltételezhető egy közeli fazekasműhely az említett égetési gyakorlattal, melynek egyenletes minőségű produktumai, formai, díszítésbeli és technológia szerint (együttesen!) már nem kapcsolhatók közvetlenül a zsélyi anyaghoz, attól mindenképpen fia- talabbnak tűnnek, de a honfoglalás előttre határozzák meg e töredékeket. Mivel azonban hosszúéletű műhelytradícíóval is számolhatunk, ahol a készítés idejét egyelőre inkább csak sejtjük, az ásatásig valóban tanácsos a 9-10. századnál nem szűkíteni jobban a feltételezett intervallumot, melyet indokol az új formák és díszítmények megjelenése mellett a korábbi díszítőmotívumok relatív lassú ütemű változása. Az új lakófázis kezdetét a már említett öblösen bordázott szájú „korcsagi" és gallér nélküli pítosz perem jelzi165 (23/1-2.), amelyeknek csak igen távoli formai párhuzamát leltem: Majaki egyik temetőjéből és Sarkéiból.166 (Hozzátéve, hogy a publikáció metszetrajzai meglehetősen sematikusak.) Továbbiak: egy, a borsodi földvár területén előkerült píthosz vállán lévő dísszel167 rokon minta, egy, a Doboz - Hajdúir161 TAKÁCS-VADAY 2004. 32-33. 80. 7/2. kép 162 VÉKONY (1988. 295.) megállapítását említi TAKÁCS 1996.339. 163 38 % körüli reduktív, 8 % oxidativ, 44 % vegyes égetésű 164 A 10. század második felének kerámiájában úgy tűnik az oxidativ égetés emelkedik a reduktív rovására. 165 FODOR 1985. 167. 166 FLEROV 1990. 128. 9/4. kép 131. 11/4. kép. ív WOLF M. 2006. 50. 5. kép táson is előkerült, vízszintes fésűmintára ferdén, itt váltakozó szögben karcolt168 ékítmé- nyű169 töredék. (23/5. 8.) Az ezt követő életre a Szob-Kiserdő 73. sírjából (a legkorábbi sírcsoportból) előkerült170 edényhez nagyon hasonló „válldarabok", négyes laza hullámvonalköteg, alatta sűrű közű csigavonallal (23/3-4.) és két vélhetően bordásnyakú edény kis darabja (23/9., 34/3.) utal, egy vékonyabb és egy vastagabb falú, utóbbin a borda alatt primitíven egymásba nyomott pontok sora, amelyhez hasonlót az erdélyi Malomfalván (Moresti Rom.) és Ó-Kolozsváron (Ko- lozsmonostor Cluj-Manastur) találtak. Általános díszítőelemként a 11.-12. század fordulójáig maradnak a korábbi tradíció egyenes és hullámköteg mintái is. (24. kép) Utóbbi darabokhoz csatlakozik Koplány I. lelőhely és közvetlen környezetében, a Bakópusztától későbbi megtelepedésre (10. század végére) utaló minimális anyag egy negatívummal az egész anyagban egyelőre, a cserépbogrács hiányával.171 A névadó település (Alsó-)Koplány felszíni kerámia leleteinek szűkebb időhatárok közé való szorítását némiképp segítette bizonyos minták együttes előfordulása, ill. egyes minták hiánya: a kis közű csigavonal, egyenes vonalköteg, egyes hullámvonal, ez utóbbi már a későavar kortól (pl. Kompolt) terjed, ill. a 10. század végén általánosnak tekinthetők.172 Az ezredfordulót követően jelenik meg az ún. rádlidísz /fo- gaskarék v. sarkantyúminta/,173 amely a következő százötven, helyenként kétszáz évben népszerű marad. Mivel korai rádlidíszes kerámia nincs az anyagban (míg Bakópuszta Kenderes és Dubraviczky lelőhelyein számos változata előkerült), úgy tűnik a 11. század elején, feltehetően az államszervezéskor, itt megszűnt az élet és majd csak a 12-13. század fordulóján az 168 KOVALOVSZKl ]. 1974. 220. 17/6. ábra, 169 Ott ugyan e hasonló minta kézikerámián volt. 176 BAKAY K. 1978.48. XXVI. 171 TAKÁCS M. 1997. 221. Hasonlóan pl. a borsodi földvárban talált 10. századi falu anyagához. WOLF M. 2003. 100-103. 172 SIMONYI 2005. 48. 173 Államalapítás kori váraink leleteinek gyakori, az alsó időhatárt mutató jól megfogható része, melyek pl. az abaújvári sáncok gerendaszerkezetét kitöltő töltelékföldbe egy elplanírozott település rétegéből kerültek oda. Gádor Judit szerint a 11. század első felében. GÁDOR J.-NOVÁK1 GY: 1980. 61. BÓNA I. 1988. 35
