Rácz Jenő: „Koplyan alias Bakofalva”. Okleveles és régészeti adatok az egykori Koplány történetéhez - Nagy Iván Könyvek 17. (Balassagyarmat, 2009)

„KOPLYAN ALIAS BAKOFALVA" Okleveles és terepbejárási adatok a Csesztvéhez és Szügyhöz tartozó egykori Koplány történetéhez (írta: Rácz Jenő)

hullámvonalköteggel díszített (pá.: 19 cm), melynek egyik leggyakrabban idézett formai analógiája Veresegyház-Ivacson került elő, már biztosan 10-11. századi leletkömyezetben (Mes- terházy 1983. 149. 16/3. kép), illetve Kompol- ton, ott dísztelen változatban.161 3.) szintúgy lágy „S" profilú, töredezett vé­kony peremélű tálka, (pá.: 12-13 cm) (22/5. kép) ötös hullámvonalköteggel díszítve. A kérdés tisztázásához támpontot nyújthat az a tény, hogy a későavar „edénysorozat" anya­gának legalább 40 %-a, a belső peremdíszes kis- fazekak öt töredéke, ill. a biztosan többsoros hullám és egyenes vonalköteggel kombinált dísszel162 készített vastagabb falú fazekak cso­portja, ill. a kérdéses három tál is, reduktív163 égetéssel készültek, soványításuk homokkal vagy sóderos homokkal történt,164 felhíva a fi­gyelmet valószínű összetartozásukra a techno­lógia okán. Ezek alapján feltételezhető egy kö­zeli fazekasműhely az említett égetési gyakor­lattal, melynek egyenletes minőségű produktu­mai, formai, díszítésbeli és technológia szerint (együttesen!) már nem kapcsolhatók közvetle­nül a zsélyi anyaghoz, attól mindenképpen fia- talabbnak tűnnek, de a honfoglalás előttre hatá­rozzák meg e töredékeket. Mivel azonban hosszúéletű műhelytradícíóval is számolhatunk, ahol a készítés idejét egyelőre inkább csak sejt­jük, az ásatásig valóban tanácsos a 9-10. század­nál nem szűkíteni jobban a feltételezett interval­lumot, melyet indokol az új formák és díszítmé­nyek megjelenése mellett a korábbi díszítőmotí­vumok relatív lassú ütemű változása. Az új lakófázis kezdetét a már említett öblö­sen bordázott szájú „korcsagi" és gallér nélküli pítosz perem jelzi165 (23/1-2.), amelyeknek csak igen távoli formai párhuzamát leltem: Majaki egyik temetőjéből és Sarkéiból.166 (Hozzátéve, hogy a publikáció metszetrajzai meglehetősen sematikusak.) Továbbiak: egy, a borsodi föld­vár területén előkerült píthosz vállán lévő dísszel167 rokon minta, egy, a Doboz - Hajdúir­161 TAKÁCS-VADAY 2004. 32-33. 80. 7/2. kép 162 VÉKONY (1988. 295.) megállapítását említi TA­KÁCS 1996.339. 163 38 % körüli reduktív, 8 % oxidativ, 44 % vegyes égetésű 164 A 10. század második felének kerámiájában úgy tűnik az oxidativ égetés emelkedik a reduktív rovására. 165 FODOR 1985. 167. 166 FLEROV 1990. 128. 9/4. kép 131. 11/4. kép. ív WOLF M. 2006. 50. 5. kép táson is előkerült, vízszintes fésűmintára fer­dén, itt váltakozó szögben karcolt168 ékítmé- nyű169 töredék. (23/5. 8.) Az ezt követő életre a Szob-Kiserdő 73. sírjá­ból (a legkorábbi sírcsoportból) előkerült170 edényhez nagyon hasonló „válldarabok", né­gyes laza hullámvonalköteg, alatta sűrű közű csigavonallal (23/3-4.) és két vélhetően bordás­nyakú edény kis darabja (23/9., 34/3.) utal, egy vékonyabb és egy vastagabb falú, utóbbin a borda alatt primitíven egymásba nyomott pon­tok sora, amelyhez hasonlót az erdélyi Malom­falván (Moresti Rom.) és Ó-Kolozsváron (Ko- lozsmonostor Cluj-Manastur) találtak. Általános díszítőelemként a 11.-12. század for­dulójáig maradnak a korábbi tradíció egyenes és hullámköteg mintái is. (24. kép) Utóbbi darabok­hoz csatlakozik Koplány I. lelőhely és közvetlen környezetében, a Bakópusztától későbbi megte­lepedésre (10. század végére) utaló minimális anyag egy negatívummal az egész anyagban egyelőre, a cserépbogrács hiányával.171 A névadó település (Alsó-)Koplány felszíni kerámia leleteinek szűkebb időhatárok közé va­ló szorítását némiképp segítette bizonyos min­ták együttes előfordulása, ill. egyes minták hiá­nya: a kis közű csigavonal, egyenes vonalköteg, egyes hullámvonal, ez utóbbi már a későavar kortól (pl. Kompolt) terjed, ill. a 10. század vé­gén általánosnak tekinthetők.172 Az ezredfordu­lót követően jelenik meg az ún. rádlidísz /fo- gaskarék v. sarkantyúminta/,173 amely a követ­kező százötven, helyenként kétszáz évben nép­szerű marad. Mivel korai rádlidíszes kerámia nincs az anyagban (míg Bakópuszta Kenderes és Dubraviczky lelőhelyein számos változata előkerült), úgy tűnik a 11. század elején, felte­hetően az államszervezéskor, itt megszűnt az élet és majd csak a 12-13. század fordulóján az 168 KOVALOVSZKl ]. 1974. 220. 17/6. ábra, 169 Ott ugyan e hasonló minta kézikerámián volt. 176 BAKAY K. 1978.48. XXVI. 171 TAKÁCS M. 1997. 221. Hasonlóan pl. a borsodi föld­várban talált 10. századi falu anyagához. WOLF M. 2003. 100-103. 172 SIMONYI 2005. 48. 173 Államalapítás kori váraink leleteinek gyakori, az alsó időhatárt mutató jól megfogható része, melyek pl. az abaújvári sáncok gerendaszerkezetét kitöltő töltelékföld­be egy elplanírozott település rétegéből kerültek oda. Gádor Judit szerint a 11. század első felében. GÁDOR J.-NOVÁK1 GY: 1980. 61. BÓNA I. 1988. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom