Rácz Jenő: „Koplyan alias Bakofalva”. Okleveles és régészeti adatok az egykori Koplány történetéhez - Nagy Iván Könyvek 17. (Balassagyarmat, 2009)
APPENDIX. A Lengyeli kultúra pattintott és csiszolt kőeszközei Szügy, Bakó, valamint Koplány határából (írta: Zandler Krisztián)
- Átfúrt kőbalta: saroktöredék, hosszában és keresztben törve. Bazalt. (30)x(28)x36 mm. (8/9.)- Véső vagy kőbalta: hosszában és keresztben is törött. Zöld pala. (57)x(42)x25 mm. (8/12.)- Véső: törött, plánkonvex keresztmetszetű, éle ívelt, mindkét lap felől vékonyított, keresztben törött. Bazalt. (40)x32xl6 mm. (8/10.)- Furat: homokkő. 19x35 mm. (8/2.) Az átfúrt balták annyira töredékesek, hogy nem állapítható meg élük a nyéllel párhuzamos-e vagy sem. Ezen típusokat faragásra, forgácsolásra vagy hántolásra használták. (Horváth 1999, 97, Oravecz-Józsa 2001, 27-28, Oravecz 2003-2004,42.) A nyéllyuk kialakítását fúró és csiszolópor segítségével végezték. Egy oldalról fúrták át az eszközt, ennek eredménye kis fúrómag és hengeres keresztmetszet (8/2.) (Horváth 1999, 97.). A nyélre merőleges élű balták vájóeszközként funkcionáltak. Fokukat is használták, ütésből származó nyomok figyelhetők meg rajtuk, néprajzi párhuzamok alapján ácsszerszámok vagy kőkapák lehettek. (Horváth 1999, 97, Oravecz 2003-2004, 44.) Ilyen tárgy töredéke lehet a 8/1 képen látható példány is. A vésők valószínűleg famegmunkálásra voltak alkalmasak. (Oravecz 2003-2004, 38.) A csiszolt kőeszközök nyersanyaga bazalt, de található köztük egy zöldpala és egy homokkő is. Koplány II. A leletanyag leírása:- Egyik élén retusált penge: penge mediális szakasza, az egyik él részlegesen, a hátlap felől retusált. Az előlapon két gerinc fut végig. Hidrokvarcit. (22)x21x5 mm.- Retusált szilánk: keresztélű szilánk, a talon kortexes, a leválasztás kemény ütővel történt. Hidrokvarcit. 40x67x15 mm.- Csonkított szilánk: disztális éle meredek retussal egyenesen csonkított, a talon sima. Kárpáti 1 obszidián.- Mikropenge magkő: unipoláris. Kárpáti 2 obszidián. 12x11x7 mm.- Mikropenge magkő: unipoláris. Kárpáti 2 obszidián. 14x11x8 mm. Szilánkok:- hidrokvarcit: 4 db- opál: 1 db- kárpáti 1 obszidián: 19 db (10/12.)- kárpáti 2 obszidián: 3 db. Pengék:- hidrokvarcit: 9 db- kárpáti 1 obszidián: 9 db- kárpáti 2 obszidián: 2 db. Lamellák:- kárpáti 1 obszidián: 2 db. Hulladék:- kárpáti 2 obszidián: 1 db. Összegzés: Csupán három darab eszköz került elő a felszíni gyűjtésből, egy retusált penge és két megmunkált szilánk. A penge egyik élén hátlapi retussal megmunkált mediális töredék, előlapján két gerinc fut végig. Nyersanyaga helyi hidrokvarcit. A szilánkok közül az egyik egy retusált darab kereszt élű szilánkon, talonja kortexes, a leválasztása kemény ütővel történhetett. A másik példány csonkított szilánk meredek retussal, talonja sima, nyersanyaga kárpáti 1 obszidián. Szilánkok: 27 db szilánk ismert, a sima és pontszerű talonok a leggyakoribbak, de előfordul a kortexes és preparált talon is. A szilánkok magkőről való leválasztásához egyaránt használtak kemény és lágy ütőt. Megtalálhatóak a szegő (kéregeltávolító) szilánkok. Pattintási hibaként csapott szilánkok fordulnak elő. A felhasznált nyersanyag nagyrészt kárpáti 1 obszidián. A helyi hidrokvarcit és a távolsági kárpáti 2 obszidián kis számban, de egyenlő arányban fordul elő. Pengék: összesen 20 db. A sima talon a leggyakoribb, de megtalálhatóak a pont- és vonal- szerűek is. A pont és lágy ütő használatára egyaránt találunk példát. Sok a sérült penge, a pro- ximális és mediális töredékek egyenlő arányban fordulnak elő, disztális vég és ép példány csak egy-két darabbal képviselteti magát. Az egygerincű pengék száma duplája a kétgerin- cűekének. A helyi hidrokvarcitból és a távolsági kárpáti 1 obszidiánból készült pengék száma azonos. Két kárpáti 2 obszidián is előfordul. Lamellák: mindkét példány egygerincű, mindkettő nyersanyaga kárpáti 1 obszidián. Egy sima és egy pontszerű talon fordul elő. 78
