Rácz Jenő: „Koplyan alias Bakofalva”. Okleveles és régészeti adatok az egykori Koplány történetéhez - Nagy Iván Könyvek 17. (Balassagyarmat, 2009)

„KOPLYAN ALIAS BAKOFALVA" Okleveles és terepbejárási adatok a Csesztvéhez és Szügyhöz tartozó egykori Koplány történetéhez (írta: Rácz Jenő) - Térképtáblák: Csesztve-Bakópuszta helye - Képjegyzék

terület. Ez az útszakasz kis eltéréssel postaútként, ugyan már csak területünk határán, de egészen a 19. század elejéig használatban maradt, amit az 1806-ban készült, a megye fontos útvonalairól készített térkép (KFM. 79.131) is bizonyít.

Az államszervezés idejére utaló várbirtokok a rajtuk letelepített vagy megszervezett korábbi lakossággal, az uralkodó „helyi" comesei és a várjobbágyok, közvetlen környezetünkben, főként a Hont-Pázmány nemzetség tagjai, nyilván a főúton közlekedők védelmével, ellenőrzésével (Hakara, Szentlőrinc, Csesztve (?) Kop- lány, Szügy) is meg voltak bízva.

A10. században gyepüvidéki őr (?) és szolgálófaluvá, majd az államszervezéstől udvamok- településsé vált (Felső) Koplány, templomépítése 1,3 km távolságra, valószínű uralkodói indítékra, mint egy 13. század első felében feltételezett kurtis/vadászház (?) oratóriuma, egyelőre még csak kérdőjelezetten fogalmazódhatott meg, a feltárt rotunda keltezésének feloldási kísérleteként. Az azonban kitapinthatónak tűnik, hogy Alsó-Koplán középkori település tatárjárást követő újratelepedése, későbbi faluvá növekedése, erre, az egyelőre pontosan nem ismert előzményre épült. A szakrális objektum építését a kutatás jelenlegi állapotában, ha egy királyi udvarhellyel hozzuk kapcsolatba, a tatárjárást megelőzően tartjuk valószínűnek. Ha a késői időpontot valószínűsítenénk, és a Me- ney családhoz kötnénk, az oklevelekből kikövetkeztethető életrajzi adatok alapján, az 1270- 80-as évek tűnnek a rotunda befejezésének lehetséges záró dátumául. Iparrégészeti szempontból is szolgáltat némi adalékot Alsó-Kop- lány a vassalakok és a hutaedény töredék alapján, hozzászámítva ezekhez Iván falu malmát.

Felsőkoplán (Bakófalu) középkori átlagos lé- lekszámát a birtokosokhoz tartozó feltételezett mansiók, (későbbi jobbágytelkek) és törökkori adatok tükrében 50-100 fő közé becsülhetjük, amelyet Alsó-Koplán faluvá növekedésétől (a végső pusztulás idejét megelőző rövid periódust leszámítva) demográfiailag minden bizonnyal megelőzött, majd mindkettő áldozatul esett a török idők hadmozgásainak és létbizonytalanságának, de míg a hajdani Felső-Kop- lány = Bakófalu a 17. század végén száz esztendő megszakítással újraéledt, addig Alsó-Kop- lány már csak dűlő és családnevekben és a föld alatt lappang.

A sokszor kérdőjelekkel, vagy kérdőjeleket megfogalmazó dolgozat szerette volna felhívni a figyelmet történelmünk egy kicsi, hosszú élete során többször is nevet cserélt, de középkori kereteit, faluhatárát és topográfiáját napjainkig őrző közösség múltjára, s reméli, hogy ezzel ösztönözni fogja a korábbi kutatást az elmaradt anyagközlések megírásában, továbbá a megvallatható, hajdanvolt településrészek és még ismeretlen temetők jövőbeli feltárását.

Segítséget nyújtottak a terepbejárásokon elsősorban feleségem és gyermekeim, akikkel együtt próbáltuk azonosítani a jelenségeket, mértük fel a lelőhelyeket és jártuk végig a határleírások tereppontjait, kikérdezve és hasznosítva azokkal kapcsolatosan a falubeli idősek információit. A levéltári kutatásban Hausel Sándor, a régészeti anyag meghatározásban Bácsmegi Gábor, Majcher Tamás, Szőke Béla Miklós, Takács Miklós, Vaday Andrea és Wolf Mária voltak esetenként segítségünkre, a neolit kőanyag leírásában Zandler Krisztián, az edénymetszetek rajzolásának nagyobb felében Boldizsár Péter, kisebb felében feleségem segítettek. A lektorálást Siklósi Gyula végezte, amelyet itt köszönök meg mindnyájuknak. Külön köszönöm Gádor Juditnak, hogy hozzájárult az 1970-ben feltárt körtemplom néhány ásatási felvételének közreadásához.

Térképtáblák: Csesztve-Bakópuszta helye

1. Lelőhelyek az EOV 85-424 térképszelvényen

2. Bakópuszta és környezete az I. katonai felmérés térképén

3. Határjárások feltételezett útvonalai, települések, rotunda az EOV 85-424 térképen

Kép jegyzék (A fényképeket a szerző készítette)

1. Neolit csiszolt kőeszközök, csiszoló és őrlő- kőtöredékek Bakó-újsor feletti lelőhelyről.

2. Hasított és pattintott kőeszközök Bakó-újsor feletti lelőhelyről.

3. Ütőkövek és szerszám nyersanyagok Bakóújsor feletti lelőhelyről.

4. Neolit edénytöredékek a Bakó-újsor feletti lelőhelyről.

5. Edényt díszítő (fül, bütyökök) és finom kerámia a Bakó-újsor feletti lelőhelyről.

38