Rácz Jenő: „Koplyan alias Bakofalva”. Okleveles és régészeti adatok az egykori Koplány történetéhez - Nagy Iván Könyvek 17. (Balassagyarmat, 2009)
„KOPLYAN ALIAS BAKOFALVA" Okleveles és terepbejárási adatok a Csesztvéhez és Szügyhöz tartozó egykori Koplány történetéhez (írta: Rácz Jenő)
bizonyítása vagy cáfolata a régészeté kell legyen, a korai vélt, valószínű rövid életű62 udvarhely feltárásával, melynek helyét nagy valószínűséggel a templom szűkebb környezetében kell keressük. A feltételezhető udvarhely létéből azonban (amelynek egyelőre minimális 1011. századi leletháttere van) még nem következik, hogy a rotundát is erre a korai időszakra datáljuk. Ha állt volna ugyanis a Szent István féle intézkedések, törvények nyomán, mint királyi birtok, besorolódott volna egyházashelye- ink sorába és ezt követően a településfejlődés alapját is képezi, (ha csak korán el nem pusztult valamely, pl. az 1046. évi pogánylázadás kapcsán. Mivel a lelőhelyen az államalapítás korát követő 150-200 év kerámia anyaga hiányzik, a fenti esetet kivéve, ez az építési dátum is erősen kérdéses. Az 1269. évi oklevélben említett tradícióból tudhatjuk, hogy Koplány földjén udvamokok és vámépek éltek, tehát királyi terület lett és maradt a 13. század közepéig (Egyed, Bede és Meney birtoklásáig), de a felszíni kerámiák alapján az államalapítástól az 1200-as évek elejéig csak felső-Koplány volt lakott. Királyi birtokként Alsó-Koplányról, a templom környezetében a temetkezés hiányából, inkább úgy képzelnénk, hogy itt szakrális objektumot építenek, ha a terület a tatárjárást közvetlen megelőző időben maga adott volna helyt egy kisebb királyi curtisnak, vagy vadászháznak a hozzá tartozó kápolnával, és annak nagyobb lélekszámú kiszolgáló személyzete a jelenlegi Bakópuszta (Felső-Koplány) udvarnokfalujában lakott volna. Ha ez így volt, a helyválasztásában fontos lehetett, hogy könnyen megközelíthető volt két fontosabb út irányából, Vadkert-Hu- gyag, Hatvan-Pásztó(?)-Herencsény és Gyarmat felől is, (mégsem közvetlen a főutak mellett feküdt), továbbá közrejátszhatott a vadbőség, amely még ma is jellemzi a környéket. Közelben források, bővizű patakok, partjain legeltetésre alkalmas hely a kísérethez tartozók lovaknak, és az építő kőanyag bányászása is szinte helyben kínálkozott. E hipotézis valószínűségét, amely egyelőre sok kérdőjelet hordoz, csak jövőbeli átfogó ré62 Ha a Kaplonyok útellenőrző szerepével kapcsolatos megbízást a 10. század utolsó negyedétől feltételezzük és ha azt az államszervezéskor az uralkodó visszavonta a területet kisajátítva, ez csak két nemzedéknyi idő. gészeti kutatás eredményei segíthetnek alátámasztani, amely esetleg magyarázatul szolgálna arra, hogy a feltáró régész a királyi oratórium „funkció" miatt nem talált sírokat a templomban és a közvetlen környezetben, továbbá értel- mezhetőbbé válna, hogy a „település II. fázisa", amely egykor maga lett volna a királyi udvarhely, miért csak 1269 után fejlődött faluvá.63 A terület értékéről beszél, hogy azt Egyed mester birtokolja az első ismert oklevél keletkezésekor, továbbá az a tény, hogy az újonnan érkező Meney nem saját területének közepén, 500 m-rel keletebbre kezd új birtokközpont építésébe, amit már említettem,64 * * * * holott területét üresnek mondták. A feltételezett királyi udvar- hely/vadászház(?) keltezése a felszíni kerámia- anyag alapján egyelőre csak az említett időponttól tűnik reálisnak. Összességében a rotunda alatti területre (a minimális 10. század végi államalapítás kori anyagon túl) a fehérre égő, a 13. században megjelenő, először még hurkatechnikával épített, lassú korongon készített, utánszabályzott, majd a század végétől, a gyorskorong növekvő térhódításával, egyre jobb minőségű, tagolt peremű, szélesközű csigavonallal díszített kerámia a jellemző. A nagy méretű edények töredékeiből nagy mennyiségű étel főzésére, tehát esetleg egy kisebb curtisra is következtethetnénk, amely a tatárjárásnak áldozatul eshetett, vagy még az építkezés közben érte a támadás(?) és majd csak a Meney család veszi igazán használatba a területet, újraépítve vagy befejezve az objektumokat)?). Másik esetleges elképzelés a templomépítés indoklására, ha az nagyobb körzet számára biztosított volna lehetőséget az istentiszteletek látogatására és környezetében a temetkezésre. (Erre azonban fekvése nem predesztinálja, s a jogosan várható temető hiánya pedig egyenesen cáfolja.) A „körzeti egyház" feltételnek valószínűséggel jobban megfelelhetett a főút mel63 Köszönöm Majcher Tamásnak, hogy az összefüggésre felhívta a figyelmemet. 64 Egyébként a Meney birtok ezen útközeli részén Koplány és Iván falu egykori határzónájában minden egyéb felszíni lelet nélkül mészhabarcsos felületű kavicsfkulé) gyűjthető, amely akár objektumra is utalhatna, bár a nagy kavicsokat inkább csak alapozó vagy segédanyagként, sem mint falszövet anyagaként tudom elképzelni. Esetleg útellenőrző pont lett volna itt korábban a Woyn várjobbágy nemzetség feladatakén11 19