Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

HELYI FORRADALOM II. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban (Esettanulmány)

Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban - főként bűnügyben - eljárás nógrádi lakos ellen. Ebből 15-en mintánkban is szerepelnek, ami egyötödös arányt jelent.

1 A politikai jellegű összeütközések születésének helyszínei többnyire a közélet különböző fórumai voltak. Példaként az egyik legérdekesebbet, Pásztor János 1954-es tanácsülési hozzászólását idézzük: „1946-1948 években jól fejlődött együtt az iparral a mezőgazdaság. De [most] nem az ipari termelés háromszoros, [hanem] az árak többszörösek ... a beszolgáltatás óriási volt, aki nem tudott beadni, internálták, a tehenekre kivetették a tejet, ha nem is adott ... Azelőtt Nógrád egy utcájában több volt a sertés, mint ma az egész faluban van, ez azért van, mert minden takarmányt elvesznek a néptől. Nem tudják fenn, hogy mi van itt lent a faluban ... nem bírja ezt a nép soká már. Én is voltam tanfolyamon, és ott tanultam, hogy addig fogják préselni a parasztot, amíg bele nem megy a tszcs-be. ... Semmi enyhülés nincs az új begyűjtési rendeletben, ezért szóljanak hozzá, és szóljanak bátran a kormány ellen is!"

2 De jóformán az élet minden részletében, helyszínén születtek - különböző módon megtorolt - konfliktusok. A már említett ifj. Králik János például a mezőn egy tsz-tagnak tett, tréfának szánt kijelentéséért kapott több hónapos börtönbüntetést: „Nem garázdálkodtok már sokáig a mi földjeinken, októberben akasztják a kommonistákat!"

3 Úgy érezzük, hogy a motivációs hálóról elmondott gondolataink, megállapításaink két dologra is figyelmeztetnek bennünket. Részben arra, hogy 1956 októberének helyi főszereplői, aktív cselekvői nem a semmiből jöttek, hanem sorsukban, helyzetükben, múltjukban és egyéniségükben hordozták a részvétel fokozott lehetőségét. Mindkét tanácstestület jegyzőkönyvei azt bizonyítják, hogy az 1953-as fordulatnak, és az azt követő politikai változásoknak megvolt a helyi lecsapódása. A viták résztvevői érvnek és ellenérvnek használták a változékony országos deklarációkat, az éppen érvényben lévő irányelveket. A legélesebben ez az 1956 fordulóján föllángoló tsz-szervezés körüli vitában mutatkozott, amikor is a helyi vezetés szótárába ismét visszakerültek a három-négy évvel azelőtt használt retorikai fordulatok („Le kell leplezni az ellenséget!", „Meg kell indítani a faluban az osztály harcot!" stb.). A Rajk-temetés jelentette a végleges cezúrát, amely egyszerre döbbentett rá mindenkit a változások lehetőségére és kényszerére egyaránt: „Nemcsak mártírjainkat, hanem egy korszakot is temetünk" - ismerte föl Klucsik Vince tanácselnök a testület utolsó, október közepi ülésén.

4 1 NML XXV. 24. A Rétsági Járási Ügyészség iratai. Lajstromkönyvek 1953-1956. 2 NML XXIII. 783. a) 4.1954. január 9. 3 NML XXV. 4. B. 4/1956. Ifj. Králik János népi demokratikus államrend elleni izgatási pere. 4 NML XXIII. 783. a) 7.1956. október 13. 41