Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)
KIRÁLYÉRT – HAZÁÉRT. Ifj. Pallavicini György és Pálinkás (Pallavicini) Antal életrajzi vázlata
Ifj. Pallavicini György és Pálinkás (Pallavicini) Antal Amikor néhány hét múlva visszaérkezett, Csekonics Iván lakásán - egy írásos feljegyzésben, melyet később Baranyai Jusztinnak adott át - továbbította Ottó azon üzenetét, mely szerint a magyarországi legitimistáknak nem önálló párt létrehozásán kellene fáradozniuk, hanem egy olyan tömörülés létrejöttét segítsék elő, mint amilyen az osztrák Volkspartei, a francia MRP vagy az olasz Kereszténydemokrata Párt. Györgyöt már második útja előtt és után is többen figyelmeztették, hogy maradjon külföldön, mert itthon az NKVD emberei keresik. Jellemző rá, hogy hazatérése után megjelent az Andrássy út 60-ban, megkérdezni, hogy mit akarnak tőle a szovjet hatóságok. Másnapra ígérték neki a választ. Május 6-án, minden rábeszélés ellenére, megint elment a rossz hírű épületbe, és amikor onnan kilépett, az NKVD nyomozói egy autóba tuszkolták és elszállították. 1 Pallavicini György későbbi sorsáról csak Németh Sándornak, az egykori neves sportolónak 1957-ben adott nyilatkozatából értesülünk: „1946. év augusztus 19-én az Orosz MVD elfogott és a budapesti (Vilma királynő út 33.) központi zárkájába csukott. A szemben lévő zárkában volt elhelyezve őrgróf Pallavichini [sic!] György. Kb. egy hét után a reggeli mosakodásnál beszéltem először Gyurival, majd később minden alkalmat kihasználtam, hogy beszélhessek vele. Ezekből a beszélgetésekből tudtam meg, hogy őt 1946. május első napjaiban az Andrássy út 10. számú ház előtt egy orosz autóba világos nappal (du. 3 órakor) belökték és bevitték a Vilma királynő út 33. szám alatti fogdába. A vád az volt ellene, hogy II. Ottó magyar király megbízása alapján a Magyar Legitimista Párt vezetését folytatja és szervezkedik a kommunista párt és egyben az orosz megszállók ellen. Beszélgetéseink alatt többször panaszkodott nekem Gyuri arról, hogy a kihallgató orosz tiszt (Sefcsenko őrnagy) brutális módszerekkel (vonalzóval verte a fejét) akarja vallomásra bírni. 1946. október 16-án reggel elszállították Gyurit a Vilma királynő útról a Conti utcai gyűjtőbörtönbe, ahonnan pár hét után egy nagyobb szállítmánnyal Lembergbe vitték. Az amúgy is gyenge szervezetű ember ott kórházba került egy dr. Fatán János nevű kárpátaljai (munkácsi) orvos segítségével. Hosszú hónapok múlva tudott Gyuri ismét lábra állni. 1947 tavaszán egy nagyobb politikai fogolyszállítmánnyal Szverdlovszkon keresztül az észak-szibériai Teised-lak nevű büntetőtáborba szállították, ahol építkezési munkák folytak. Rövidesen ismét kórházba került, és többé nem tudta magát összeszedni. Rettenetesen lesoványodva (csont és bőr) láttam viszont (ti. én 1949. június végén kerültem Kalemáról Teisedbe) a teisedi kórházban, nem evett, hiába kérte őt az orvos, hiába fenyegette őt az MVD-s tiszt, halkan közölte velünk, hogy nem találja értelmét 1 ÁBTL V-700/2. 24-34., 137-140. o. - Zichy-Czikánn Móric visszaemlékezése. Macskásy Pál tulajdonában. 89