Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

KIRÁLYÉRT – HAZÁÉRT. Ifj. Pallavicini György és Pálinkás (Pallavicini) Antal életrajzi vázlata

Ifj. Pallavicini György és Pálinkás (Pallavicini) Antal Amikor néhány hét múlva visszaérkezett, Csekonics Iván lakásán - egy írá­sos feljegyzésben, melyet később Baranyai Jusztinnak adott át - továbbította Ot­tó azon üzenetét, mely szerint a magyarországi legitimistáknak nem önálló párt létrehozásán kellene fáradozniuk, hanem egy olyan tömörülés létrejöttét segít­sék elő, mint amilyen az osztrák Volkspartei, a francia MRP vagy az olasz Ke­reszténydemokrata Párt. Györgyöt már második útja előtt és után is többen figyelmeztették, hogy ma­radjon külföldön, mert itthon az NKVD emberei keresik. Jellemző rá, hogy ha­zatérése után megjelent az Andrássy út 60-ban, megkérdezni, hogy mit akarnak tőle a szovjet hatóságok. Másnapra ígérték neki a választ. Május 6-án, minden rábeszélés ellenére, megint elment a rossz hírű épületbe, és amikor onnan kilé­pett, az NKVD nyomozói egy autóba tuszkolták és elszállították. 1 Pallavicini György későbbi sorsáról csak Németh Sándornak, az egykori ne­ves sportolónak 1957-ben adott nyilatkozatából értesülünk: „1946. év augusztus 19-én az Orosz MVD elfogott és a budapesti (Vilma királynő út 33.) központi zárkájába csukott. A szemben lévő zárkában volt elhelyezve őrgróf Pallavichini [sic!] György. Kb. egy hét után a reggeli mosakodásnál beszéltem először Gyu­rival, majd később minden alkalmat kihasználtam, hogy beszélhessek vele. Ezekből a beszélgetésekből tudtam meg, hogy őt 1946. május első napjaiban az Andrássy út 10. számú ház előtt egy orosz autóba világos nappal (du. 3 órakor) belökték és bevitték a Vilma királynő út 33. szám alatti fogdába. A vád az volt ellene, hogy II. Ottó magyar király megbízása alapján a Magyar Legitimista Párt vezetését folytatja és szervezkedik a kommunista párt és egyben az orosz meg­szállók ellen. Beszélgetéseink alatt többször panaszkodott nekem Gyuri arról, hogy a kihallgató orosz tiszt (Sefcsenko őrnagy) brutális módszerekkel (vonal­zóval verte a fejét) akarja vallomásra bírni. 1946. október 16-án reggel elszállították Gyurit a Vilma királynő útról a Con­ti utcai gyűjtőbörtönbe, ahonnan pár hét után egy nagyobb szállítmánnyal Lem­bergbe vitték. Az amúgy is gyenge szervezetű ember ott kórházba került egy dr. Fatán János nevű kárpátaljai (munkácsi) orvos segítségével. Hosszú hóna­pok múlva tudott Gyuri ismét lábra állni. 1947 tavaszán egy nagyobb politikai fogolyszállítmánnyal Szverdlovszkon keresztül az észak-szibériai Teised-lak nevű büntetőtáborba szállították, ahol építkezési munkák folytak. Rövidesen is­mét kórházba került, és többé nem tudta magát összeszedni. Rettenetesen leso­ványodva (csont és bőr) láttam viszont (ti. én 1949. június végén kerültem Kale­máról Teisedbe) a teisedi kórházban, nem evett, hiába kérte őt az orvos, hiába fenyegette őt az MVD-s tiszt, halkan közölte velünk, hogy nem találja értelmét 1 ÁBTL V-700/2. 24-34., 137-140. o. - Zichy-Czikánn Móric visszaemlékezése. Macskásy Pál tulajdonában. 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom