Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

KIRÁLYÉRT – HAZÁÉRT. Ifj. Pallavicini György és Pálinkás (Pallavicini) Antal életrajzi vázlata

Királyért - Hazáért 1919 őszén a Fridrich-kormány a Dunántúl kormánybiztosává nevezte ki. 1920tól, megszakításokkal, tagja volt a nemzetgyűlésnek, 1942-1944 között pedig a felsőháznak. A trianoni békeszerződés becikkelyezése miatt kilépett pártjából, 1922 után a különböző nevű keresztény tömörülésben politizált, mindenkor határozott legitimistaként. Nagy feltűnést keltett indítványával, melyben követelte a Károlyiforradalom részeseinek vád alá helyezését. „A kormány ellen intézett támadásainak hűvös modorával leplezett szenvedélyessége gyakran adott alkalmat izgalmas jelenetekre" - írja róla az Országgyűlési Almanach.

1 A II. világháború idején a konzervatív, angolbarát csoportosuláshoz tartozott. 1944 elején, néhány héttel a német megszállás előtt a felsőházban a nemzetet fenyegető veszélyre figyelmeztetett, és szót emelt a háborúból való kilépés mellett. Később a Gestapo csak súlyos betegsége miatt nem hurcolta el. Hitvese, hátrahagyott feljegyzésében ekképp jellemezte férjét: „A század első évtizedeiben dúló ádáz pártpolitikai harcok töltötték be életét. Középen állva, jobbra és balra is hadakozott a zsarnokság ellen, a királyság mellett, a fasizmus ellen, a magyar szuverenitás mellett, örökös ellenzékben. Cikkek, párbajok, nyílt levelek, beszédek, memorandumok, mandátumok és választási bukások förgetegében, mindig vehemens állásfoglalással, férfias kiállással egyenes és kellemetlen ellenfél volt. Nyugtalan és nyugtalanító. Éleslátású és élesvágású, kritikája ostorcsapás, támadása kardvágás. Hála Istennek, nem élte meg világának teljes összeomlását..."

2 Őrgróf Pallavicini György (1930-as évek eleje) Habitusát jól jellemzi Dessewffy Gyuláné egyik 1944-es naplóbejegyzése is: „Szeptember 20. Délután átsétáltunk Gyuri bácsiékhoz. Érthetően felháborodik a felsőház összejövetelén. Szidja a sallangos sovinizmust, mindenáron részt akar venni és felszólalni az ülésen, azonban taxi nem létezik, és még ha akadna, orvosi kíséretre is feltétlen szükség lenne. Gyuri bácsi nagyon gyengén van, ami azonban vad magyarságában cseppet sem gátolná, hogy a hazaárulóknak odavághassa az igazságot."

3 1 Magyar Országgyűlési Almanach 1931-1936. Szerk.: dr. Lengyel László és dr. Vidor Gyula. Budapest, é. n. 226-227. o. - Új Magyar Életrajzi Lexikon V. P-S. Főszerk.: Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub, 2004. 64. o. 2 Kiss Károly: A két Pallavicini. Párhuzamos életrajzok I. Magyar Nemzet, 1995. március 18.18. o. 3 Dessewffy Gyuláné feljegyzései 1944. április 26. - december 16. Macskásy Pál tulajdonában. 78