Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

„AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT...”. A forradalom három vezetőjének életrajza

„Az igazságba vetett hit..." saját erejéből, a tanulmányai folytatásához szükséges anyagiakat ügyvédeknél dolgozva teremtve elő. Ifjú jogtudorként rövid ideig ügyvédbojtárként dolgozott. 1924 novemberé­ben egy ösztöndíj segítségével Strasbourgba került, négy féléven keresztül volt hallgatója az ottani egyetemnek, szélesítve látókörét és bővítve nyelvtudását. Hazatérve ismét ügyvédjelöltként dolgozott. Rövid egy év után - mindössze 28 éves ekkor - azonban már egységes ügyvédi és bírói vizsgát tett Budapesten. Az ügyvédi praxist 1931-ben cserélte fel a közjegyző-helyettességgel. Előbb Sá­toraljaújhelyre, majd Gyöngyösre kerül, végül, mint az itteni közjegyző helyet­tese, Balassagyarmatra, életének további színhelyére. Aki átélte vagy történészként kutatta a harmincas évek végének háborúra készülődő éveit, tudja, hogy a párthovatartozás, a kormányzati elvárásoknak való megfelelés abban az időszakban sem volt éppen jelentéktelen tényező, kü­lönösen nem a jogi, államigazgatási karrierek vonatkozásában. Daróczi Gusztáv azonban ebben az időszakban nem politizált. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy hiába pályázott többször magasabb szakmai pozícióra. 1940-ben végül úgy döntött, hogy ügyvédként folytatja tovább. A város nem kisebb alakjával lépett társirodába, mint dr. Paczolay Zoltánnal, aki a századfordulótól volt a vá­ros és a megye közéletének meghatározó alakja. Bizonyára tisztes helyi karrier és anyagi gyarapodás várt a még mindig fiatal ügyvédre. Az újabb világháború azonban minden biztató tervet keresztülhúzott. Daróczi Gusztávnak ismét kato­naruhát kellett magára húznia. Előbb Losoncra vonult be, majd a 4. határva­dász-zászlóaljhoz. Részt vett az erdélyi bevonulásban. 1940 decemberében azonban leszerelték, és a háborús éveket Budapesten, ügyvédként élte végig. 1945 nemcsak az ország történetében, de gyakorta az egyéni sorsokban is ce­zúrát jelentett. Daróczi Gusztáv esetében ez leginkább a közéleti-szakmai sze­repvállalás kiteljesedésében érhető tetten. Már 1945. március l-jén belépett a Független Kisgazdapártba. Ez jelzi politikai hovatartozását. A koalíciós évek őr­lődése közepette mind nagyobb szerepet és felelősséget vállalt magára: előbb a párt megyei ügyésze, majd a balassagyarmati szervezet ügyvezető elnöke lett. Átéli az 1945-ös sikereket (közismert, hogy ekkor az FKgP szerezte meg itt a voksok 80%-át) és részese volt a párt mélyrepülésének, a frakcióharcoknak, a ki­zárásoknak, a kisgazdapárt felszámolásának. Nem áll rendelkezésre elégséges adatunk arra, hogy politikai gondolkodását rekonstruáljuk vagy magatartásáról véleményt alkossunk. Azt rögzítjük itt csupán, hogy Daróczi Gusztáv 1948 de­cemberében szüntette meg párttagságát. A koalíciós időszakban nemcsak pártpolitikai tevékenységet vállalt. Három cikluson át tagja volt a balassagyarmati népbíróságnak, illetve az ügyvédek há­ború után létrehozott igazolóbizottságának, elnöke az egyik B-lista bizottság­nak, néhány évig jogásza Nógrád vármegyének. 282

Next

/
Oldalképek
Tartalom