Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

„AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT...”. A forradalom három vezetőjének életrajza

„Az igazságba vetett hit..." saját erejéből, a tanulmányai folytatásához szükséges anyagiakat ügyvédeknél dolgozva teremtve elő. Ifjú jogtudorként rövid ideig ügyvédbojtárként dolgozott. 1924 novemberében egy ösztöndíj segítségével Strasbourgba került, négy féléven keresztül volt hallgatója az ottani egyetemnek, szélesítve látókörét és bővítve nyelvtudását. Hazatérve ismét ügyvédjelöltként dolgozott. Rövid egy év után - mindössze 28 éves ekkor - azonban már egységes ügyvédi és bírói vizsgát tett Budapesten. Az ügyvédi praxist 1931-ben cserélte fel a közjegyző-helyettességgel. Előbb Sátoraljaújhelyre, majd Gyöngyösre kerül, végül, mint az itteni közjegyző helyettese, Balassagyarmatra, életének további színhelyére. Aki átélte vagy történészként kutatta a harmincas évek végének háborúra készülődő éveit, tudja, hogy a párthovatartozás, a kormányzati elvárásoknak való megfelelés abban az időszakban sem volt éppen jelentéktelen tényező, különösen nem a jogi, államigazgatási karrierek vonatkozásában. Daróczi Gusztáv azonban ebben az időszakban nem politizált. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy hiába pályázott többször magasabb szakmai pozícióra. 1940-ben végül úgy döntött, hogy ügyvédként folytatja tovább. A város nem kisebb alakjával lépett társirodába, mint dr. Paczolay Zoltánnal, aki a századfordulótól volt a város és a megye közéletének meghatározó alakja. Bizonyára tisztes helyi karrier és anyagi gyarapodás várt a még mindig fiatal ügyvédre. Az újabb világháború azonban minden biztató tervet keresztülhúzott. Daróczi Gusztávnak ismét katonaruhát kellett magára húznia. Előbb Losoncra vonult be, majd a 4. határvadász-zászlóaljhoz. Részt vett az erdélyi bevonulásban. 1940 decemberében azonban leszerelték, és a háborús éveket Budapesten, ügyvédként élte végig. 1945 nemcsak az ország történetében, de gyakorta az egyéni sorsokban is cezúrát jelentett. Daróczi Gusztáv esetében ez leginkább a közéleti-szakmai szerepvállalás kiteljesedésében érhető tetten. Már 1945. március l-jén belépett a Független Kisgazdapártba. Ez jelzi politikai hovatartozását. A koalíciós évek őrlődése közepette mind nagyobb szerepet és felelősséget vállalt magára: előbb a párt megyei ügyésze, majd a balassagyarmati szervezet ügyvezető elnöke lett. Átéli az 1945-ös sikereket (közismert, hogy ekkor az FKgP szerezte meg itt a voksok 80%-át) és részese volt a párt mélyrepülésének, a frakcióharcoknak, a kizárásoknak, a kisgazdapárt felszámolásának. Nem áll rendelkezésre elégséges adatunk arra, hogy politikai gondolkodását rekonstruáljuk vagy magatartásáról véleményt alkossunk. Azt rögzítjük itt csupán, hogy Daróczi Gusztáv 1948 decemberében szüntette meg párttagságát. A koalíciós időszakban nemcsak pártpolitikai tevékenységet vállalt. Három cikluson át tagja volt a balassagyarmati népbíróságnak, illetve az ügyvédek háború után létrehozott igazolóbizottságának, elnöke az egyik B-lista bizottságnak, néhány évig jogásza Nógrád vármegyének. 282