Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

„A SORS TEREMTI A HŐSÖKET”. Vázlatos áttekintés a forradalom balassagyarmati eseményeiről

Vázlatos áttekintés a forradalom balassagyarmati eseményeiről zet annyira elmérgesedett, hogy Szabó elvtárs - a rendőrparancsnok - már azt fontolgatta, hogy kiadja a tűzparancsot.") 1 A tömeg - részben Antal és mások békére intő felszólítására - végül szétosz­lott. Egyes visszaemlékezők szerint ehhez az is hozzájárult, hogy a szovjet pán­célosok visszavonultak a határőrség udva­rára. 2 1956. december 12-én a karhatalom le­tartóztatta Hadady Rudolfot és Hargitay Lajost, a salgótarjáni acélárugyári nemzet­őrség két parancsnokát. Mindkettőjüket ­azzal az ürüggyel, hogy Budapestre indul­nak - egy gépkocsival a megyeszékhelyről Hugyag községbe vitték, ahol az éjszaka folyamán megkínozták őket. Másnap pe­dig az Ipoly partján, bestiális módon meg­gyilkolták a két forradalmárt. Holttestüket a hatóságok „ismeretlen hullaként" tartot­ták számon. Boncolásukra a balassagyar­mati kórházban került sor, maradványai­kat az itteni temetők valamelyikében föl­delték el, máig ismeretlen helyen. A sírok hollétéről többen is tudtak, tudnak, de örök szégyenükre egyikük sem szólalt még meg. Ábel Lajost, a Magyarnándori Állami Gazdaság építésvezetőjét 1957 áprilisában tartóztatták le, és ezt követően helyezték közbiztonsági őrizetbe Tökölön. Itt, egy ha­lántékára mért gumibotütéstől elájult és bör­tönkórházba került, ahonnan a Markó utcai börtönbe vitték. A családot távirati úton értesí­tették a haláláról. Holttestét lezárt, leplombált koporsóban szállították Balassagyarmatra, azt a hozzátartozók sem láthatták, erről a teme­tés végéig szigorú rendőri kíséret gondos­kodott. A hugyagi Ipoly parton meggyilkolt salgótarjáni nemzetőrök. Felül Hadady Rudolf és felesége, alul Hargitay Lajos gyermekével 1 Egy alapító munkásőr - Lombos Márton - visszaemlékezései az 1956-os balassagyar­mati ellenforradalmi eseményekre és a munkásőrség helyi egységének megalakítására. Balassgyarmati Honismereti Híradó, 1982. évi különszám, 39. o. Valójában Szabó csak de­cember 9. után került a rendőrség élére, addig a karhatalomban működött. 2 Papócsi Ferenc: Aranymosó. Egy észrevétlen emberélet. II. köt. Magánkiadás. 568. o. 269

Next

/
Oldalképek
Tartalom