Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A „TERV” ÉS VÉGREHAJTÓI. Katonák a megtorlás fogaskerekei között

Katonák a megtorlás fogaskerekei között A tiszti állomány lefegyverzése után - mivel három harckocsit nem sikerült előkeríteni (ezek a Börzsönynek vették az irányt és csak a következő napon jöttek vissza) - a szovjet parancsnok elrendelte az összes páncélos besorolását a műútra, és az átadásukat. A kezelőlegénység egy része, amikor a parancsról értesült, harckocsiját elhagyva szélnek eredt. Pálinkás Antal állítása szerint november 4-5-én, alig tíz fő kivételével, mindenki elhagyta a garnizont. A Máriaudvarról visszatérő parancsnokokat üres, feldúlt laktanya fogadta. A legénységi és tiszti állomány nagy része végleg távozott a rossz emlékű helyről, míg sokan csak egy-két hét múlva jelentek meg ismét. Volt, aki gyalog indult haza, a távolabb lakók azonban az ezred gépkocsijait is magukkal vitték. November 4-én több száz fegyver került ki a raktárakból, a harckocsik egy része még napokig az utak mentén állt, elhagyatva, kitéve a beszerzőútra induló civileknek, akik a laktanya területét is meglátogatták.

1 Ebből a káoszból kellett újra egységet teremteni. November 6-án Garami Lajos tiszti gyűlést hívott össze, amelyen megjelent a Rétságon elérhető állomány nagy része. Itt Ivanics János százados és Deák János hadnagy vezetésével egy bizottságot hoztak létre, amely felmérte a meglévő élelmiszerkészletét, amit később - hatvan főnek kéthavi élelmét meghagyva porciókra osztva, családnagyság szerint kiosztottak a tiszti és tiszthelyettesi állomány között.

2 Megszervezték a rádió hallgatását - mely napokig ismét a fő hírforrássá lépett elő -, a járőrözést és a laktanya védelmét. Hozzákezdtek a fegyverek, harckocsianyagok begyűjtéséhez, és bekapcsolódtak a közellátás megszervezésébe. November első napjaiban Rétságon sem az MDP, és még kevésbé az újonnan alakult MSZMP, nem működött. A pártbizottság lepecsételése után - a forrásokban is megjelenő módon - szervezeti élet bizonyosan nem folyt. Tudjuk viszont, hogy a Deli-féle csoporttal Salgótarjánban tevékenykedő politikai tisztek, Devcsics hadnagy és Torják főhadnagy, már november 4-e előtt kapcsolatot teremtettek a párt ottani tagjaival. (Devcsics állítólag Deli főhadnagynak is felajánlotta a belépést, ám az azzal hárította el az invitálást, hogy ő nem lép egyik pártba sem, „de mindegyiket támogatja".) A szovjet invázió után azonnal megindult a kommunista párt járási reorganizálása. Nem ismeretes, hogy a helyben vagy a páncélos-parancsnokságon történtek játszottak-e elsődleges szerepet, de a laktanyában már november hetedikén összeült a pártszervezet, ahol Garamit is bizottsági taggá választották. Az alakuló pártszervezet első tagjai között találjuk Kelédi Béla őrnagyot, ezredpolitikai helyettest (aki Galajda Béla egyik feljegyzése szerint a forradalom alatt még így nyilatkozott: „... bajtársak, ne haragudjanak rám, én tizenkét évig ha1 KFÜ Bf. 092/1957.1964. május 18-i perújítási kérelem. Melléklet. - Periratok, 58., 70., 467. o. 2 Periratok, 466-477. o. - KFÜ Bf. 092/1957.1964. májusi 18-i perújítási kérelem. Melléklet. 173