Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A BÍBOROS ÚTJA. Mindszenty József kiszabadulásának története

Mindszenty József kiszabadulásának története kor idézte Lukáts a híressé vált mondatot: „Fiaim! Ott fogom folytatni, ahol nyolc évvel ezelőtt abba kellett hagynom."

1 A parókiáról vitték a laktanyába a bíborost, és bevezették a törzsfőnök, Pálinkás Antal irodájába, ahol az mindkét nevén bemutatkozott neki.

2 Jó negyed óráig a szobában csak Mindszenty, Tóth János plébános és az őrnagy voltak. Beszélgettek. Később Pálinkás áthívta Garamit is. Tőle a bíboros még mindig látható aggodalommal érdeklődött további sorsa felől. Garami megnyugtatta: „Én kommunista vagyok! Ha tud hinni egy kommunista szavának, kérem, higgye el, hogy holnap reggel Budapestre fogjuk szállítani Önt." A válasz után a főpap fogadta az újonnan látására érkező rétságiakat, és megáldotta a mellette tartózkodó katonatiszteket. Csak hajnalban tért nyugovóra.

3 Galajda Mindszentyéket követve, Petrovics gépkocsiján jött Rétságra; távozása előtt ígéretet tett Némethnek arra, hogy az ezredparancsnoktól utasítást kér, mi legyen velük. A laktanyába érve valóban feltette a kérdést Garaminak, aki valami olyasmit válaszolt, hogy „engedjük a fenébe [őket], vagy nem bánja, akármit csinálunk velük". A hadnagy Vajtaival és másokkal - akik látni szerették volna a nevezetes helyet - ment vissza Felsőpeténybe. Ott-tartózkodásuk alatt érkezett meg a váci segédpüspök és meglehetősen ingerült kísérete, akiket Rétságra irányítottak. Részben talán ennek a hatására az ávósok bizonytalannak és veszélyesnek ítélhették meg helyzetüket. Galajdáék végül a bevitel mellett döntöttek, de előtte Vajtai még az őrség minden tagjának igazolást gépelt, hogy azzal majd reggel továbbindulhassanak Rétságról. A laktanyában már ott találták az újpesti forradalmi tanács fegyvereseit, akik Mindszenty kiszabadítására jöttek és érthetően paprikás hangulatban fogadták az ávósokat. Letépték karjukról a nemzetiszínű karszalagot, és megjegyzéseket tettek rájuk. Galajdáék, a verekedés vagy a súlyosabb összetűzés megelőzésére, Némethéket gyorsan beterelték a kultúrterembe. Az újpestiek vezetői egy fotóriporterrel állítólag felvették az ávósok személyi adatait, és lefényképezték őket. A felelősségre vonás során Pálinkással és Galajdáékkal szemben vádként fogalmazódott meg az ávós őrség tagjainak „csellel" történő beszállítása, majd későbbi fogdába zárása. Nem tudjuk bizonyosan, hogy a laktanya vezetése hogyan vélekedett az ávósok helyzetéről október 31-e hajnalán, de bizonyára színezte véleményüket Mindszenty említése arról, hogy Némethék Felsőpetényben erősza1 Rádióadások, 312. o. 2 Pálinkás (Pallavicini) Antal életútjáról külön fejezetben szólunk! 3 Garami szerint Mindszenty „ijedten, remegve kérdezte, hogy mi lesz vele". - Pálinkás szobájában tisztek, katonák, civilek látogatták meg a prímást, aláírásokat kérve tőle, fogságáról kérdezve őt. A bíboros nagy vonalakban elmondta az elmúlt évek történetét (mint kiderült, nem tudott arról, hogy a rádió egykor lejátszotta perének összefoglalóját). Rétság község nevében Hugyecz István nemzetőrparancsnok köszöntötte őt, térden állva - katolikus rítus szerint -, kézcsókkal. - Periratok, 85., 117. és 323. o. 139