Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A BÍBOROS ÚTJA. Mindszenty József kiszabadulásának története

Mindszenty József kiszabadulásának története A felülről - mondhatni szűk körű „puccsal" - megválasztott forradalmi ta­nács összetétele tulajdonképpen a járási vezetés egy részének szándékait, elkép­zeléseit tükrözte. A valamivel szélesebb tömegtámogatást akkor kapta meg, amikor 29-én későn este egy falusiakból álló, indulatos csoport behatolt a ta­nácsterembe, és követelte a kompromittálódott személyek eltávolítását. A sebté­ben összehívott ülésen - amelyre a kommunisták többsége már el se ment - tel­jesítették a falusiak kérését. Az ezred parancsnoka - talán csak jelenlétének kö­szönhetően - a karhatalmi bizottság tagja maradt. A viszonyokra jellemző, hogy az esti jelenet „határozatát" később senki sem vétózta meg, azt még az eltávolí­tottak is kénytelenek voltak tudomásul venni. Másnap, katonai autókon, küldöttségek járták végig a járás falvait az éjjel megfogalmazott kiáltványt terjesztve, melyben a járási forradalmi tanács fölszó­lította a községek lakosságát, hogy ők maguk is válasszák meg forradalmi veze­tő szervüket. 1 A küldöttek általában a tanácselnököt vagy más, általuk ismert személyt kerestek fel és bízták meg őket a választógyűlés összehívásával, leve­zetésével. A járás falvainak többségében így befolyásoltabb, irányítottabb, a spontán akaratokat kevésbé tükröző összetételű tanácsok jöttek létre, szemben azokkal, amelyeket a belső energiáktól vezetett érdekcsoportok szerveztek meg, még október 29-e előtt. 1 Periratok, 46-56., 58., 93., 100., 108., 195-232., 334., 340. és 346. o. - Rádióadások, 143. o. - TYEKVICSKA Á. 1991. - TYEKVICSKA Á. 1992. 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom