Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A BÍBOROS ÚTJA. Mindszenty József kiszabadulásának története

A bíboros útja vember 4-ig gyakorlatilag nem foglalta el posztját (helyette Váradi Gyula szobájában teázgatva „szervezte egyéni kis ügyeit"). A hadsereg-parancsnokság gyakorlatilag nem funkcionált, a parancsnoki törzs bevonulás előtt állt, ami közvetlen oka lett később annak a szétesettségnek, amely a hadsereg számos alakulatát szétzilálta a forradalom napjai alatt. Az átszervezés természetes velejárói voltak a jelentős személyi vezénylések, amelyek a rétsági ezredet sem hagyták érintetlenül: az alakulathoz még a forradalom alatt is érkeztek tisztek. Rétságon a helyzet annyiban egyedi volt, hogy iskolaezred lévén - az alakulattól napokkal a forradalom kitörése előtt szerelt le a végzős hallgatói állomány, és a vezénylésekkel együtt ez majd felére apasztotta a békelétszámot.

1 Nem lévén harcoló alakulat, az egység szervezete sem éles helyzetek megoldására lett kialakítva. Később, 1957 első felében, a rétsági iskolát megszüntették és önálló páncélosezreddé szervezték át. Az első napok Október 24-én, hajnali fél négykor riadót rendelt el az ezred vezetése. Az ok: Budapesten zavargások vannak. Délelőtt 10 órára már feltöltötték a harckocsikat, az alakulat elérte a teljes harckészültséget, és folyamatban volt a technika „átállítása". A nap folyamán Garami folyamatosan érdeklődött a feladatok után, ám Budapestről csak bizonytalan, kitérő válaszokat kapott. A szovjet tanácsadó azonban megnyugtatta őt, hogy a Szovjetunió beavatkozott és „pár órán belül rend lesz".

2 Az ezredparancsnok, a szovjet tanácsadóval, Pavel Pavlovics Kirienko ezredessel megbeszélve a helyzetet - többre nem lévén ember -, három zászlóaljat hozott létre. Az elsőt közepes harckocsikból Kapui László százados, a másodikat nehéz harckocsikból és rohamlövegekből Szabados Ferenc főhadnagy, míg a harmadik lövészzászlóaljat Szabó Géza főhadnagy parancsnoksága alatt. Tóth József főhadnagy személyében kinevezték a 4. zászlóalj parancsnokát is, de neki nem voltak beosztottai. A Honvédelmi Minisztériummal való kapcsolat - az események előrehaladtával párhuzamosan - mindinkább lazult: „... belátásunkra bízza, mit csinálunk" - idézte a páncélos-parancsnokság törzsfőnökének szavait később, rendőrségi kihallgatása során az ezred törzsfőnöke, Pálinkás Antal őrnagy. 1 Csak összehasonlításul: 1957. március 27-én a rétsági laktanyában 71 tiszt, 18 továbbszolgáló tiszthelyettes, 160 sorállományú tiszthelyettes és mindössze 173 honvéd teljesített szolgálatot. Februárban az ezred páncélos fegyverzete mindössze 12 db T-34-es harckocsiból és egy 1 db vontatóból állt. 2 Periratok, 216-232. o. 114