Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

HELYI FORRADALOM I. Társadalmi önszerveződés a Rétsági járásban 1956-ban (Kutatási összegzés)

Helyi forradalom I. 4. A Szabad Európa Rádió máig tisztázatlanul fontos szerepet játszott az események formálásában. A SZER közvetítésével jutottak el a forradalom hírei a falvakba, kommentárjai pedig cselekvésre, a helyi események megindítására, továbbvitelére ösztönözték a hallgatókat. 5. A rendszerhez tartoztak azok az információk, utasítások, késztetések is, amelyek a felbomló, illetve szerveződő hatalmi központokból érkeztek a helyi szintekre. A hierarchia felső vezetői a forradalom első pillanatától kezdve bizonytalanságban hagyták az állami és pártbürokráciák, a fegyveres erők helyi felelőseit. A végletekig centralizált államhatalmi szisztéma saját csapdájába esett: a határozott központi utasítás nélkül maradt járási és községi szervek - néhány ritka kivételtől eltekintve - önmaguktól képtelenek voltak a szervezett és erőteljes föllépésre, noha az első napokban erre meg lett volna a lehetőségük. A pontos és követhető utasítások hiánya azonban cselekvésképtelenné tette őket, így jobbára csak bágyadt és zavarodott rosszallással szemlélték a mellettük elrohanó eseményeket. Az utólagos visszaemlékezések nem kis keserűséggel említik a defenzívába szorult, minden felső segítségtől és utasítástól megfosztott pártmunkás zavart tétovaságát. Ez a helyzet és érzés dobta felszínre azt a mosolyogtató magyarázatot, mely a párt és tagjainak lefegyverzésében látta, vagy próbálta láttatni a történtek „elfajulásának" okát. (A megfogalmazás később gyakorta visszatérő vádpontja lett a bírósági ítéleteknek.) A bomló hatalom által közvetített információk, szervezkedési kísérletek általában csak szűk körben és kevéssé érzékelhetően, kósza hírek formájában váltak részévé a helyi közösségek információs bázisának, a történések menetét többnyire alig befolyásolták. Ugyanakkor az igazgatási-gazdasági központok belső viszonyainak változásai az események általános meghatározóivá váltak. A rétsági páncélos laktanya, a járási rendőrkapitányság, a pártközpont és a tanács vezetésének erodálódása csak október 29-én, a hajnali órákban tette lehetővé a forradalmi központ létrejöttét, akkor azonban azt maga a páncélosezred vezetése szervezte meg. 6. A községi, de még inkább a járási forradalmi tanácsok küldöttségei személyes benyomást is szerezhettek a forradalmi fővárosról. Különösen orientáló hatású volt a Mindszenty bíborost Budapestre kísérő csoport útja, melynek során a járás vezetői a kormányszintről szerezhettek fontos és megbízható információkat. 7. Az első személyes élmények között szerepeltek azok, amelyeket az igen korán meginduló élelmiszersegélyek szállítói szereztek a fővárosban, s amelyek érzelmi alapot adtak az otthoni állásfoglalásokhoz. 8. Végül járási példák bizonyítják a szomszédos községek eseményeinek kölcsönös figyelemmel kísérését, a történések, hírek, információk gyors cseréjét. A Rétsági járás helyi történéseinek egyik legszembetűnőbb sajátossága a mintakövetés. A közeli forradalmi központok (Balassagyarmat és a Pest megyei 10