Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A BÍBOROS ÚTJA. Mindszenty József kiszabadulásának története

A bíboros útja 3-4 ún. 'szovjet-ingerlő' okot hoznak fel Nagy ellenében: a többpártrendszer bevezetése, a szabad választás meghirdetése, a semlegesség kimondása és a var­sói paktumból való kilépés, Mindszenty bíboros november 3-i rádiós beszéde. A kilépés nem oka, hanem következménye a beavatkozásnak. Nagy egyene­sen utal egyidejűleg újabb csapatok beáramlására. Nagy férfiasan viselkedett... Az orosz beáramlás nem a semlegesség kihirdetése (november 1.) után kezdő­dött. Arra már inkább befejeződött ... A Szovjet, a semlegesség és a kilépés ki­hirdetése idején már körülvette a fővárost ... Ugyanez (és egyéb) okból még ke­vésbé lehetett oka az interventionak a bíboros november 3-i esti rádiószózata... A hiba nem Nagyban, hanem a moszkvai imperializmusban és a szószegés­ben ... az UN [ENSZ] és a nagyhatalmak siralmas tehetetlenségében, Gomulka lengyel-megtévesztésében és Kádárnak Gomulkára olcsójánosként rálicitáló árulásában van. Nagy háta mögött egy nemzet állott, amelyet Rákosiék, Gerőék, a 'degene­rált, despotizmusba és nemzeti rabszolgaságba' vivő párt (Kádár), teljesen kiáb­rándítottak, és nem tudott lengyel mérvben hiszékeny lenni a párt és Moszkva ígéreteivel szemben. Nagy különb emberi értéknek bizonyult, és még inkább bizonyul a megpró­báltatást hozó jövőben, mint a sokarcú Gomulka... Egyenesen a történelmi tények ellen van Nagy Imrét megtámadni éles jelző­sorral ... Ő tragikus sorsú, de felelőssége a történtekért nem egyedüli, és nem is a legnagyobb. Ahogy a győztes sem marad felelősség nélkül... Nagynak voltak emberi gyengéi. Legnagyobb tévedése, hogy Rákosi, Gerő tettei után még tudta tűrni a kommunizmust, bár kevesen látták annyira bűneit, mint ő. Ám messze felette áll azoknak, akik halálba vitték a hazugságok, ferdí­tések és rágalmak garmadájával. Ki tudja, mik voltak utolsó gondolatai? Nagy Imre egyénisége rejtély, ha megmaradt utolsó leheletéig kommunistá­nak, és így fejezte be életét. Utolsó életműve, tanbeli csalódása, kiábrándulása, Rákosi és Kádár, Sztálin, Hruscsov és Mikoján előtte mindenkinél élesebben je­lentkező arcképe, a csoportjabeli kommunisták magatartása, de különösen a Fe­hér könyv elolvasása után mi lehetőnek tartjuk, hogy az emberi hitványság csö­mörében búcsút mondott a kommunizmusnak, mint javíthatatlan rendszernek. A rendszer csak a 'megtérés'-eket hirdeti kifelé, ezeket a lelkesedést felváltó un­dorokat soha. Nagy elválaszthatatlanul összefonódik a szabadságharccal. Az ő neve kez­deti zászló. De Nagy vezér nem volt. A szabadságharcnak nem volt vezére, ki­pattantja a gyűlölt rendszer szembehelyezkedése (rádió), az AVH-tűz, amelynél lángot fog a szabadságvágy, inkább mint a jobb élet. Általános, de nem szerve­zett népfelkelésről van itt szó... 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom