Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)
A Magyar Királyi Honvédség alakulatai Balassagyarmaton 1868-1919
A Magyar Királyi. Honvédség alakulatai. pótzászlóaljkeretből állt. Az átszervezések után Balassagyarmatra a 16/11. zászlóalj került. Az ezred parancsnoksága és a 16/1. zászlóalja Besztercebányán, még a 16/III. Jolsván állomásozott. Az ezred magasabb parancsnoksága a miskolci 78. dandár volt. A hagyományossá váló őszi gyakorlatokra a behívott tartalékosokból felállították a zászlóaljak negyedik századát is. 1894-ben Balassagyarmaton és környékén rendezték meg a nagy őszi záró hadgyakorlatot. Eddig még soha nem látott létszámú katonaság jelent meg a megyében. Sor került a tartalékosok mozgósítására is. A gyakorlaton a 79. és a 80. honvéd gyalogosdandárral és az 1. honvéd huszárezreddel megerősített 4. hadtest 1. Л balassagyarmati honvédlaktanya a századfordulón „ütközött meg” szeptember 17. és 21. között a 77. és 78. gyalogdandárral megerősített 6. hadtesttel. A gyakorlatot Ferenc József császár és király is megtekintette, aki a kor szokásainak megfelelően elismeréssel szólt a látottakról. A századfordulóhoz közeledve a Werndl-féle gyalogsági puskákat fokozatosan lecserélték az 1895. mintájú Mannlicher ismétlőpuskákra, amelyek hosszú évtizedekre a honvédség meghatározó fegyverei lettek. 1909-ben a balassagyarmati laktanyában is megjelent a kor hadseregének könnyen mozgatható hatásos fegyvere, a géppuska. Az új fegyver bevezetése a létszám növekedésével is járt. A zászlóaljak mellé 16 főből álló géppuskás osztagokat szerveztek. Két 1907. mintájú Schwartzlose-féle vízhűtéses géppuskájuk volt. 8
