Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)

Hétköznapok és ünnepnapok

Hétköznapok és ünnepnapok. így például kiképzési szünet volt vízkeresztkor, pünkösdkor, Nagy boldogasszony és halottak napján. Ekkor is biztosították a katonáknak az istentiszteleten való részvételt. A „hivatalos” ünnepségeken túl találtak módot arra, hogy a legénység kikapcso­lódjon. Hagyománya volt a Nyírjesben vagy Szügyben megtartott lövészetnek, ahol a legénység lőminősítésén túl jutalomszabadsággal is honorálták az elért eredménye­ket. A nagyligeti sportpályán évente megtartott zászló­alj-sportnapokon a katonák atlétiká­ban és labdajáté­kokban mérhették össze tudásukat. Ilyen alkalmakkor a zászlóalj-parancs­nokság a városból számos vendéget is hívott, de nézőként jelen voltak a tisz­tek, altisztek család­tagjai is. Ilyenkor a helyszínre kitelepült tábori konyhákban ízletes ebédet főztek, s ezzel a vendégeket is megkínálták. Nyaranta megrendezték a terepfutóversenyt, ahol a sorállomány mellett a sza­kasz- és a századparancsnokok is indultak. A jutalom ismét szabadság volt. A kora­beli Balassagyarmaton számtalan egyesület, egylet működött, ezek soraiban szívesen látták a katonákat. Az őszi és a téli hónapok teadélutánjai, felolvasóestjei, műkedve­lő színielőadásai sok katonának nyújtottak tartalmas kikapcsolódást. A rendezvénye­ken sokszor jelen voltak a zászlóalj tisztjei és altisztjei is. Ők a korabeli Balassagyar­mat megbecsült polgárai voltak. Hivatásos altiszt nagyon kevés volt. Ez nemcsak a zászlóaljra igaz, hanem az egész honvédségre. A 23/II. zászlóalj altisztjei pályafutá­sukat továbbszolgáló tisztesként kezdték, majd elvégezték Veszprém-Jutason a „Ki­nizsi Pál csapataltiszt-helyettes képző” iskolát. Ezt a korabeli katonai köznyelv „ja- nicsárképző”-nek nevezte. Az innen kikerült altisztek alapos szakmai ismeretekkel és mély hivatástudattal rendelkeztek. A századoknál első szakaszparancsnok, századpa- rancsnok-helyettes, szolgálatvezető beosztásokat töltöttek be. Többségük Balassa­gyarmatról és környékéről származott. Szerencsésnek mondhatta magát az a század­parancsnok, akihez hivatásos altisztet osztottak be. Ők a parancsnok távollétében képesek voltak a század vezetésére, ugyanakkor a fegyelmet is mindenkor megköve­47. Tibay Géza hadapród őrmester (az állósorban balról a hetedik) szakaszával. 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom