Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)
Hétköznapok és ünnepnapok
1 öt darab töltény fért, melyeket a hüvely pereménél a töltőléc fogta össze. A bőrből készült tölténytáskából előre a csattól jobbra-balra két-két darabot a derékszíjra kellett felfűzni. Bennük húsz-húsz darab, ötösével töltőléccel összefogott, tüzelésre kész töltény fért el. Ezt a közel negyven kilogrammos felszerelést cipelte a katona esőben, hóban, s természetesen ezzel kellett a harctéren is mozogni. A sorkötelesek 20-22 éves korukban kapták a behívóparancsot, akik legtöbben a balassagyarmati járásból és a felvidéki visszacsatolt területről származtak. A katonai szolgálatra alkalmasak közül a gyalogsághoz kerülő bevonulókat különösebb szelektálás nélkül válogatták össze. A többségük családi birtokot művelő kisparaszt volt, de jelentős létszámot tett ki a különféle szakmákkal rendelkezők csoportja is. A négy polgárit végzettek — mai fogalmaink szerint az érettségit tevők - részaránya csekély volt. Sok volt köztük az alkalmazott és a hivatalnok. A szárazföldi erőknél már a sorkatonai szolgálati idő két év volt. Ez azt jelentette, hogy minden évben a zászlóalj létszámának zömét alkotó sorállomány fele leszerelt, akiket az újoncok bevonultatásával kellett pótolni. Az a gyakorlat alakult ki, hogy minden század felállította a maga kiképzőszázadát. A zászlóaljközvetlen alakulatokhoz kerülőket közös kiképzőszázadba osztották be. A kiképzőszázadok parancsnokai általában hadnagyok voltak, a szakaszparancsnokok zászlósok vagy altisztek. A rajok élére továbbszolgáló vagy „öreg” tiszteseket neveztek ki, ők voltak azok, akik a bevonulókat megismertették a helyi szokásokkal és megtanították a „katonamesterség” alapjaira. Az újoncok kiképzése három hónapig tartott. Az öltözködési szabályok megismerése után kezdődött az alaki kiképzés, kezdetben raj-, szakasz-, majd századkötelékben. Az elméleti kiképzés leginkább a lőelméletre korlátozódott. A gyakorlati képzés fő célja a fegyverek kellő ismereteinek elsajátítása volt. Az újoncnak meg kellett tanulni az egyes alkatrészek nevét, a fegyver szét- és összeszerelését, és ami a legfontosabb: a hibaelhárítás módját. Miu47 31 ■ Sportverseny a nagyligeti sporttelepen. Svédasztal a meghívott vendégeknek
