Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)
Személyi adattár
Személyi adattár Bronz Szolgálati Érem koszorúval 1915, Ezüst Szolgálati Érem koszorúval 1915, Károly Csapatkereszt 1917, Sebesülési Érem egy középsávval, Magyar Háborús Emlékérem 1930, Osztrák Háborús Emlékérem 1935, Német Háborús Emlékérem, Bolgár Háborús Emlékérem, III. osztályú Tiszti Katonai Szolgálati Jel 1934, Német II. osztályú Vaskereszt 1942. X. 27., II. osztályú Tiszti Szolgálati Jel 1943, Kormányzói dicsérő elismerés 1942, Magyar Koronás Bronzérem a hadiszalagon 1942, Kormányzói dicsérő elismerés, Magyar Koronás Ezüstérme a hadiszalagon 1942, Felvidéki Emlékérem, Erdélyi Emlékérem. Lőke Ernő (1919 - 1996) Balassagyarmaton született. Édesapja, Lőke János az I. világháborúban az egyik lábát elveszítette. A MÁV-nál kapott munkát. Ebben sógora, az 1919- január 29-i felszabadító harcokban hősi halált halt Rózsa András kalauz segítette. Később férj- hezmeneteléig Lőkéék nevelték Rózsa András árván maradt Margit lányát. A család vasúti kölcsönből a Baross Gábor utcában épített házat. Ernő középiskolai tanulmányait a Balassi Bálint Gimnáziumban végezte. Kitűnő tornászképességeire felfigyelt a gimnázium testnevelő tanára, Dobó József. Nyújtón országos 6. helyezést ért el. Érettségi után, 1940-től az adóhivatal pénzügyi gyakornoka. 1940 decemberében hívták be sorkatonai szolgálatra a salgótarjáni 23/Ш. zászlóaljhoz. A tartalékos tiszti tanfolyamot Losoncon végezte. Mint hadapród őrmester a 23/6. század szakaszparancsnokaként került ki a frontra a 23/IL zászlóalj kötelékében. 1942. szeptember 9-én Sztorozsevoje térségében a karján megsebesült. Csak későn, október elején vitték kórházba. Addig a seb elfertőződött, a karját le akarták vágni, de mint torLöké Ernő igazolványa arról, hogy az I. osztályú Tüzkerésztét a szalagján egy sebesülést jelző sávval viselheti 266