Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)
Don menti hadszíntereken
minden információ a frontra indított - ekkori hivatalos nevén - M 23/П. zászlóaljról. Kezdetben csak helyzetjelentések érkeztek, s ez megnyugtatta az itthon lévőket. Augusztus elején hirtelen megváltozott minden. * Augusztus elejére a 20. könnyűhadosztály hosszú, fárasztó gyaloglás után a III. hadtestnek alárendelve Oszkino-Masztjugyino körzetében csoportosult. Feladatul a soproni 7. könnyúhadosztály leváltását kapta. A hadosztály a Don ezen szegletében egyedül védekezett, s kritikus helyzetbe került. A második védővonalát is áttörve elveszítette Uriv és Sztorozsevoje községeket. A hadsereg-parancsnokság augusztus 10-ére tervezett ellentámadást az elveszett területek visszaszerzése érdekében.163 Frecska József a 23/4. század gránátvetőse így emlékszik vissza a támadásra. „A 23- gyalogezred Masztjugyinótól 3 kilométerre, keletre várta a további parancsot, miközben éjszakánként a szovjetek kis sebességgel szálló PO-2 típusú repülőgépeik zavaró bombázásokat tartottak. A támadások nem sok kárt okoztak, de a repülőgépek varrógépre emlékeztető motorzúgása és a bombák robbanásának zaja lehetetlenné tette a nyugodt pihenést. A füllesztő melegben a napi 35-40 kilométeres gyaloglás megviselte az állományt. 1942. augusztus 9-én mindenkinek kiosztottak 2-2 darab kézigránátot. Még odahaza megkaptuk az elsősegélycsomagot és a tartalék élelmiszert. Ebben egy húskonzerv, egy kocka kávékonzerv, és egy csomag cibak (katonáknak készített kétszersült — GJ.) volt. Csak külön engedéllyel háromnapi éhezés után volt szabad felhasználni. Éjszaka senki sem tudott aludni, de erre nem is volt lehetőség, mert 108. Szolgálati jegy, 1942. augusztus 13115