Tóth Tamás: Nagy Iván iratai - Nagy Iván Könyvek 13. (Balassagyarmat, 2003)

C./ Kéziratok, iratgyűjtemények - 6. Nógrád megyei vonatkozású oklevél és iratmásolatok

Zsigmond király 1436-ban meghagyja Dejtár és Patak lakosainak, hogy miután ezen eddig Matkófalvi Karthal Péternél levő zálogbirtokát György esztergomi érseknek zálogba adta, az érsek emberének engedelmeskedjenek^ Albert király 1438-ban Budán György esztergomi érseknek, és az érsekségnek adományozza Drégely és Hidvég mezővárosokat, Hont helységet, birtokrészt a Hont megyei Szepesen, valamint Patak és Dejtár helységeket Nógrád megyében Hédervári Ferenc nádor Pest-Pilis vármegyék Szentfalva mellett tartott közgyűlésén 1438-ban ítéletet hoz Rádai Miklós özvegye Erzsébet, Gyömrei Miklósnak néhai Péteri Pál leányától származott leánya és Halmi Miklós, Erzsébet asszony leánytestvérének Gyömrei Mestének fia örökösödési perében a Pest megyei Péteriben, a Nógrád megyei Szécsényben és a Hont megyei Gyürkiben található részbirtokokról Albert király az országgyűlés megegyezésével 1439-ben a Zsigmond király özvegye, Ciliéi Borbála kezén lévő Diósgyőr várát és ennek egyéb tartozékai között a Nógrád megyében fekvő Szentlőrinci, Szügy és Riba helységeket saját hitestársának, Erzsébet királynénak adományozza; Szanda várát a hozzá tartozó Várallya, Surány, Terebes, Roznok, Thass, Zsámbok, Almás, Kóka és Agárd falukkal, úgy Tolna várost szintén Erzsébet királynénak adományozza Albert király 1439-ben a Nógrád megyei Szanda várát és tartozékait, Szanda mezővárost, Váralját, Surányt, Sámsonházat, Tiribest, Agárdot stb., melyek Borbála özvegy királyné birtokában voltak, Erzsébet királynénak adományozza A váci káptalan 1439-ben Báthori István országbíró parancsára Taari Lőrinc fiát, Rupert királyi főlovász mestert az őt zálogjogon illető Nógrád megyei jSámsonháza^helység birtokába beiktatta A budai káptalannál 1440-ben Olnodi Zudar Jakab fia Simon és testvérei, Jakab és Adviga (Kompolthi Pálné) tiltakoznak osztatlanban élő testvérük, Zudar János akarata ellen, aki betegágyában az apai örökségből Lőrinci és Varsány nevű Nógrád-, és Heves megyei birtokokat Debrei Imréne

k elzálogosította Budán I. Ulászló király 1440-ben a Nógrád megyei Szanda várát Várallya és Surány falvával, a Heves megyei Tass és Enccsel együtt fele részben Rozgonyi Simon egri püspöknek és testvéreinek, Istvánnak és Györgynek. valamint felerészben Kompolthi Pálnak adományozza Budán I. Ulászló király 1440-ben a Nógrád megyei Alsópetényt, mely Alsópetényi István fia Dávidtól származó Jeromos kihaltával a koronára szállt, Zobi Jánosnak adományozza I. Ulászló királynak Nógrád megyéhez vizsgálatot és panasz alapján visszahelyezést rendelő parancsa 1440-ben Lengyeldi Péter özvegye, Ilona részére osztályos rokona, Felsőragyolci János ellen, aki az özvegyet csalárd módon birtokából kivetette 45