Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

den erőltetés, vagy kényszerítést azonban távoztatni kell". Tevékenysége a valóságban ennél szélesebb volt, kiterjedt például egyes népjóléti kérdésekre is. Az intézetben hazánk egyik legrégibb kultúregyesületét tisztelhetjük. Vezetőinek figyelme kiterjedt a vasárnapi iskolák szervezésére, a gyermekek testi, lelki, sőt zenei fejlődésének elősegítésére. A magyar nyelv tanítása körül sikert felmutató tanítókat — a balassagyarmatit is - rendszeres jutalmazásban részesítették. Az intézet kezdeményezésére és támogatásával, 1834-ben, tehát az intézményes kisgyermeknevelés hazánkban még kezdeti korszakában, Balassagyarmaton kisdedóvót létesítettek. Az ennek ügyeit intéző bizottság elnöke Fráter Pál alispán, alelnöke Horváth Elek főszolgabíró, igazgató elnöke pedig Kacskovics Károly volt. Az „óvómester" — ekkor még nem voltak óvónők — Toldy János volt, aki a negyvenes évek derekán már segéderővel működött. Szegényes állapotok jellemezték ugyanakkor a város oktatásügyét. A katolikus és az evangélikus oktatási intézmények nem haladták meg a falusi iskolák színvonalát. 1832 februárjában Zichy István gróf volt az elsők egyike, aki felajánlván egy tanerő fizetését, az új, korszerűbb iskola építését magára vállaló városi tanács segítségére sietett. A tanács ugyanakkor kérést intézett a helytartótanácshoz is „az oskolák (ti. felsőbb iskolát is akartak) megnyerése" tárgyában. Megszerezve a megye és a földesurak ajánlóleveleit, kezdetét vette Dévény István jegyző és Garba István Bécsbe, Pozsonyba, Esztergomba, Vácra, Budára és még más helyekre való, erkölcsi és anyagi támogatásokat is kérő utazgatása. „A népoktatásnak és az hazafias szellem terjesztésének elévülhetetlen érdemekkel |P9^ adózó Nemzeti Iskola" átadására ^-mp*

0

^ 1834. november 15-én került sor. (Később az iskola katolikus elemi népiskolaként működött, jogutódja ma a Szent Imre Keresztény Altalános Iskola és Gimnázium.) Nagy szerepe volt a város lakosságának nyelvi egységesülésében, magyarosodásában. Jól tükrözi ezt a város 1843. évi jegyzőkönyvének egyik bejegyzése: „Városunk legújabb megtelepedése történt 1690-ben. Akkor tót nyelvet beszéltek, később Méltóságos Balassa Pál gróf itten maga költségén építtetett házakat az Új utcában, s azokban német mesterembereket hozatott, s így jött bé a német nyelv. S a mesteremberek-