Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

becsüli és emléküket megörökíti. " Megörökíti és megbecsüli annak a nemzedéknek a nagyjait, akik a 19. század végén és a rákövetkező század elején várost építettek az Ipoly partjára. Szerencsés város Balassagyarmat, mert bosszú a névsor. A korszak, amelyből arcéleket villantunk fel, a város „aranykora", melynek emléke már 1928-ban is így élt polgáraiban: „A mai idők Balassagyarmatának lakói boldogtalan utódai ama idők boldog polgárainak. " • Reményi Károly igazi szabadúszó, sokoldalúan képzett értelmiségi. 1837-ben, Egerben született, zsidó vallású szülei ezelőtt egy évvel keresztelkedtek meg. Vezetéknevét 1862-ben Hojfmannról Reményire változtatta. Ügyvédi diplomát szerzett, de nem érezve kedvet a pályához, világhírű hegedűművész testvérét, Edét kísérve, koncertjeit szervezve, személyi titkáraként menedzselve beutazta az egész országot és Európát. Útirajzai országos lapokban jelentek meg, könyvet írt a keleti kérdésről. Balassagyarmaton a hetvenes évek első felében telepedett le, eredeti foglalkozásához visszatérve ügyvédi irodát nyitott. 1886-ban választották a város bírájává. Tízéves működésének eredménye két vasútvonal, a főgimnázium ügyének felkarolása. A cenzuális per sikeres befejezéséhez tevőlegesen járult hozzá, védte városának létérdekét a Losonccal kirobbant megyeszékhely-vitában. • Sipeki Bálás Ferenc tizenhét éven át, 1896-1913-ig volt a város főbírája. 1894-ben betegsége miatt A A volt Magyar Király Szállót 1914-ben alakították át Wälder Gyula tervei alapján városházává. ^ A városháza mai képe. T A római katolikus plébánia és a Postapalota épülete a Rákóczi fejedelem útján az 1920-as években. • Képeslapok a 19. század végéről, a 20. század elejéről: „Üdvözlet Balassagyarmatról!"; A Fő utca egy részlete a Magyar Koronához címzett patika épületével; Fő utcai részlet; A Fő utca képe a katolikus templom tornyából kitekintve; a Postapalota épülete egykor és ma.