Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

hoztak a megyeszékhelynek. Április 11-én délben két honvéd érkezett a városba, akik a katolikus templom tornyában függő sárga—fekete zászlót le­hozták, rúdját darabokra törték, a lobogót széttép­ték. A helybeli polgári lakosok szívből örvendtek a tettnek, „de senki szólni nem merészelt". „Bekövet­kezvén az éj, mind ennek örömére a fiatalság a vá­rosban éjjeli zenével jártak, különféle Uraságoknál meg állottak, azokat több magyar nóták előadásai­val megtisztelték, Szerémy Antal úrnak házánál egyedül Indulókat húzattak, 's így telt az éjj" — örökíti meg a vá­ros jegyzője. Két nap múlva Thuránszky Kristóf is „elfo­gatott a helybéli Guerillák ál­tal". Az egri börtönben faragta különös rímeit: a pa­píros egyik oldalára Kossuthot dicsőítő és Ferenc Jó­zsefet gyalázó verseket írt, a másik oldalára pedig fordítva, mire „mint őrültet az irgalmasok kórházá­nak adták át s ahol az akkor dívó gyógymód szerint naponkint zuhanyozták". • A vármegyeházán 200 ágyas katonai kórházat rendeztek be. Másra nem használhatták, mert a székhelyet Repeczky Ferenc­nek, Nógrád megye kormánybiztosának határoza­tára áthelyezték Losoncra. Egy másik biztos volt az oka az egésznek - csak éppen királyi: báró Majthényi László szigorú parancsára a városi elöljá­róság, a megyei választmány és több lakos még feb­ruárban hódoló nyilatkozatot írt alá Ferenc József­nek. A fenyegetésnek márciusban 7140 lovas és gyalogos, 24 ágyú és 2 „rachéta" adott nagyobb súlyt. Hassing kapitány sem adta meg a kellő tisz­teletet: a városi elöljárókat lekendezte, akasztással fenyegetőzött, „most én vagyok a vármegye" kije­lentéssel vitt, amit csak összeszedhetett. Laurentz főhadnagy Tajthy Imre főbírót Ramberg tábornok­: ír A A Balassagyarmaton megjelenő Nógrád—Honti Ellenzék ün­nepi száma, a szabadságharc 50, évfordulóján, 1898-ban. w '48-as honvéd sírja a balassagyarmati temetőben. T Petőfi Sán­dor szobra. Borbás Tibor alkotása 1978-ban került felállítás­ra a Palóc Múzeum bejáratánál. A Az 1970-es és 1980-as évek megemlékezéseinek egy jellegzetes pillanata: farmer, pol-be­at, „mértéktartó" hazafisággal. • A rendszerváltás első nyilvá­nos rendezvényeinek egyike: a Magyar De­mokrata Fórum váro­si szervezetének ünnepi koszorúzása 1989. március 15-én, a Pe­tőfi-emléktáblánál. 1 !!, X

Next

/
Oldalképek
Tartalom