Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)
ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai
Rózsvölgyi (Rosenthal) Márk, a későbbi híres hegedűvirtuóz, a reformkor ünnepelt nemzeti zeneszerzője a francia háború előestéjén született Balassagyarmaton, itteni zsidó családban. Városunk monográfusa, Belitzky János bizonyára nem téved abban, hogy a szinte hónapról hónapra megújuló verbuválások alkalmával városszerte felhangzó verbunkosnóták és -táncok az azokat gyermeki kíváncsisággal szemlélő kis Rosenthal Márkusra soha el nem múló, majdani művészetét is meghatározó hatással voltak. (Ebben az időszakban már lehetséges volt az izraelita vallású katonák toborzása is, sőt, az erre vonatkozó királyi rendeletet Mocsáry Antal főhadbiztos 1796-ban azzal az utasítással küldte meg a városnak, hogy „a zsidó ifjúságot a katona élettül elidegeníteni senki közülük meg ne merészelje".) Balassagyarmati éveiről Rózsavölgyi így vall önéletírásában: „Balassagyarmaton (Nógrád megyében) 1789-ben születtem, becsületes, de szegény szülőktől. Apám taníttatott, tanulmányaim mellett azonban egy ottani iskolamestertől (nyolcéves koromban) zenét is tanultam, melyhez nagy vonzódást éreztem, úgyhogy ha jó cigánybandát hallottam, megálltam, hallgattam őket, s miattuk még tanulmányaimat is elhanyagoltam." (Tudjuk, hogy nógrádi magyar cigányzenekar szolgáltatta a zenét 1790-ben Pesten azon az előadáson, amelyen először hangzott el magyar szó hivatásos színészek ajkáról a színpadon 1 .) „Apám, ha tanulás helyett hegedültem, gyakran kivette a hegedűt kezemből, s intett, hogy inkább a tanulásban legyek szorgalmasabb, mivel a zenét csak mellékes dolognak tekintette. Tizenkét éves koromban elkerültem hazulról." Rózsavölgyi szűkebb pátriája, Nógrád megye, Balassi Bálint révén került nemcsak a magyar irodalomtörténet, de a magyar zene- és tánctörténet lapjaira is. Hiszen Balassi Bálint nem szavalásra vagy olvasásra, hanem énekelt előadásra szánta verseit, azokat egy már meglévő dallamra írva. Fiatal éveiben jó táncos is volt, az ő nevéhez fűződik az első magyar táncleírások egyike. A 16. században élt Balassi után Rózsavölgyi volt az első nógrádi, aki újra lényeges szerepet játszott a magyar zene- és tánctörténetben. A Az angolkisasszonyok zárdájának épületét Kopácsy hercegprímás vásárolta meg 1846-ban. Ekkor még az öt évvel azelőtt alapított katolikus „nőnevelde" működött benne. Az épületben ma keresztény általános iskola és gimnázium működik. A Baintner Ferenc megyei orvos az 1840-es években telepedett meg városunkban. Jelentős szerepe volt a megye egészségügyi viszonyainak javításában. ^ Az ispotály „perceptorának" folyamodványa 1852-ből. ^ A zárda növendékei a 19. század utolsó éveiben. A Rózsavölgyi Márk (1789-1848). •Báli hirdetés 1843-ból.
