Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

A balassagyarmati vármegyeháza 1835-ös megnyitásáról a Honművész így tudósított: „... szentmise áldozat után a főispán úr családjával, a megye különféle résziről érkezett öltözeteikre nézve különböző hív alattvalók tisztelkedésére és ajándékaik elfogadására — az akkor hullott eső dacára — a vármegyeháza udvarába lejönni kegyes volt... említést és figyelmet érdemlőek a következők voltak: ecsegiek, a híres veres bort termő helységbeliek által egy különös, nagyságra kisebb szőlőfürtökből, nemzeti színű szalagokkal összekötözött szőlőfejet, ugyanolyan színekre festett rúdon tartott két szép pór legény. Lőrinciből, a búzatermő helyrőlhozott két szép menyecske két igen nagy kenyeret és hosszú kalácsot. Ki-ki tulajdon terméséből pedig a marosiak gesztenyét, a dejtáriak dohányt stb. Öltözeteikre nézve igen szembetűnők voltak a csehbrezóviak, honnét két tót menyecske különös idomú magos fejkötőikkel figyelmet gerjesztettek. Volt fejükön egy tojásgömbölyű fölálló körzet, melyet fekete—fehér és veressel vegyes pamutszövet sugárzatok fődének. Itt volt az endrefalvi Nagy András éltes ősz, öt fiával, kiknek mindegyike ölnyi magos, aggott s mégis egyenes atyjókkal. Jött a kövér alacsony termetű víg kedvű szakali bíró egy ingben és gatyában, mert télen-nyáron éltében soha nem hordott mást és mégis egészséges ... Ebéd után nem sok időre adatott a színészek által: 'Mulatságos tánccal, szavalással elég}' énekes időtöltés' három szakaszban ... A játékszínből kijöttünkkor az egész mezővárost megviláről hozott két szép menyecske két gítva találtuk. Nevezetes volt a templomon alul, az ide való egyesült község által alkotott díszkapu. Tetején világított messziről, teljes fényű nap és ennek közepén ezernyi brilliantokként ragyogott