Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

lyabb intézkedéseket hozott. Ennek eredményeként a későbbi nagyobb füzekben „már csak" 30-50 közötti ház égett meg. Az óvintézkedések ellenére 1843-ban, más épületek mellett, a városháza is tüzet fogott. A városi jegyzőkönyv erről így tudósít: „... miután folyó évi augusztus 14én estéli tizedfél órakor az Óváros utcában szerencsétlen tűz Tábory János jobbágy házánál kiütvén, annak dühe 38 nevezetes házakat megemésztett volna, melyek között a városháza és római katolikus parókia is a lángok martaléka lett, melyek az 1690. évi letelepedés üdéjéről, egész mostanáig minden szerencsétlenségből mentesek voltak." Sokat fáradoztak az esküdtek Balassagyarmat közbiztonságának megerősítésén is. Miként azt 1845-ben hangsúlyozták: „Mivé válhatna még Gyarmat, ha elegen£s dő közjövedelemmel elláttatván, jól rendezett helyhatóságot nyerhetne, mely az igazság kiszolgáltatását ;yorsan eszközölné, s a jó rendre felügyelne, s az egész városnak tekintélyt, az egyes polgárnak önérzetet, s biztosabb - annyinak önkényétől nem függő - alapot adna. Mennyi előke lő mesterember, vagy talán gyárosok is kapnának kedvet a megtelepedésre?" gázfejlődést mutatja, hogy 1847-ben varasunkban ülésezett „az Ipoly völgyön vezetendő vaspálya létesítése végett" alapított megyei bizottság. A helyes diagnózis (a vasút építésének el;a miatt „a megyei piacok hátA Megvásárolt ruhafogasok — a tulajdonosok neveivel — a balassagyarmati evangélikus templom kórusán. 4 Onkancsó az evangélikus templomból. Készült 1787-ben. Kotzian Tamás adományozta az egyházközségnek, felirata: „HOC VAS CVRAVIT PRO VISIBVS EVANGELIC AE BALASSA GYARMATHIENSIS ECCLESIA NOBILIS + THOMAS KOTZIAN CVM CONIVGE SVA ANNA MINISTRANTE IOANE FRIDER MARK ANNO 1785 DIE NOV". A Az evangélikus templom barokk stílusú épületét 1787-ben, az egykori ún. Akasztódombon emelték. (Elnevezését a domb onnan kapta, hogy a 16. századtól a templom építéséig itt volt a város kijelölt kivégzőhelye.) A Baltik és a Patvarci utca Kossuth utcai torkolatánál magasodó templomban szolgált püspökként az ismert teológus és egyházi író, Baltik Frigyes, valamint Szabó József, a neves Madách-kutató. Balassagyarmat 1895-től 1919-ig, majd 1941-től 1952-ig püspöki székhely volt. ^ A templom egyetlen oltára kőből épült, festett márványozással. Az oltárkép újabb kori munka. ^ A szószék egy részlete.